A düsseldorfi székhelyű Rheinmetall az idei év első kilenc hónapjában 20 százalékos árbevétel-növekedést ért el, eladásaival elérve a 7,5 milliárd eurót, miközben működési nyeresége 18 százalékkal, 835 millió euróra emelkedett. A vállalat történetének legnagyobb, 64 milliárd eurós megrendelésállományt jelentett, ami jól tükrözi az európai és ukrajnai fegyverigények folyamatos bővülését. A Rheinmetall részvényei egy év alatt csaknem megháromszorozták értéküket, ami a fegyveripar háborús konjunktúráját egyértelműen jelzi.
A cég vezérigazgatója, Armin Papperger szerint a Rheinmetall immár "globális védelmi bajnokká" válik. A vállalat jelenleg tizenhárom új vagy bővített gyártóhelyet fejleszt Európa-szerte, köztük Litvániában, Lettországban és Bulgáriában, miközben Németország, az Európai Unió és Ukrajna maradnak a fő piacai. A vállalat széles termékpalettát kínál, a harckocsiktól és páncélozott járművektől kezdve az ágyúcsöveken és lőszeren át a nagy hatótávolságú tüzérségi rendszerekig - ezek közül sok már az ukrán hadsereg szolgálatában áll.
Berlin az Egyesült Államok után mára Kijev második legnagyobb fegyverszállítójává vált. A német kormány az ukrajnai háború 2022-es eszkalációját követően 100 milliárd eurós védelmi alapot hozott létre, amelyet azóta hosszú távú költségvetési forrásokkal egészítettek ki. Friedrich Merz kancellár a közelmúltban kijelentette: célja, hogy Németország Európa legerősebb hadseregét építse fel - ez pedig a védelmi ipar, különösen a Rheinmetall és partnerei számára történelmi lehetőséget jelent.
A német fegyverkezési politika új iránya azonban éles reakciókat váltott ki Moszkvából. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Berlin "visszatér a kontinens katonai motorjának" szerepéhez, és a NATO-tagállamok "vak militarizációja" csak elmélyíti a konfliktust. Lavrov úgy fogalmazott, hogy a nyugati politikusok a "negyedik birodalom" felé sodorják Európát, amelyben a gazdasági versenyképesség helyét a fegyverkezési verseny veszi át.
A Rheinmetall térnyerése így nem csupán ipari sikertörténet, hanem geopolitikai jelenség is. A háborús keresletre épülő növekedés a német gazdaság egyik hajtóerejévé vált, ugyanakkor hosszú távon stratégiai dilemmát vet fel: meddig fenntartható a gazdasági prosperitás a fegyverkezésre épülő modellben? A fegyvergyártás bővülése új munkahelyeket teremt, technológiai innovációt generál, de egyre erősebben köti Németországot és az Európai Uniót a globális konfliktusok gazdasági logikájához.
