A Meta közölte, hogy beperli a Voyager Labs "bérkaparó" szolgáltatást, mert állítólag hamis fiókokat, saját fejlesztésű szoftvert és IP-címek kiterjedt hálózatát használta arra, hogy titokban hatalmas mennyiségű személyes adatot gyűjtsön a Facebook, Instagram, Twitter és más közösségi oldalak felhasználóitól.
"Az alperes több mint 38 ezer hamis Facebook-felhasználói fiókot hozott létre és használt fel, valamint a felügyeleti szoftverével több mint 600 ezer Facebook-felhasználó megtekinthető profilinformációit, köztük a bejegyzések, kedvelések, baráti listák, fényképek és kommentek, valamint a Facebook-csoportok és oldalak adatait kérte le. Az alperes úgy tervezte meg a Surveillance Software-t, hogy elrejtse jelenlétét és tevékenységét a Meta és mások elől, és az általa lekapart adatokat haszonszerzés céljából eladta és licencelte" - írták az ügyvédek a Meta panaszában.
A kaliforniai Facebook-felhasználók között, akiknek adatait a Meta szerint lekaparták, voltak "nonprofit szervezetek, egyetemek, hírmédia-szervezetek, egészségügyi intézmények, az Egyesült Államok fegyveres erői, valamint helyi, állami és szövetségi kormányzati szervek alkalmazottai, továbbá főállású szülők, nyugdíjasok és szakszervezeti tagok". A Meta szerint az adatgyűjtés és a hamis fiókok használata sérti a szolgáltatási feltételeket.
Az izraeli székhelyű Voyager Labs "mesterséges intelligenciával működtetett nyomozói" szolgáltatásként hirdeti magát, amely "több milliárd emberi pixelből és jelből" gyűjt adatokat, és mesterséges intelligenciát használ a kapcsolatok feltérképezésére, földrajzi helyek követésére és egyéb személyes adatok szolgáltatására "a közbiztonsággal megbízott ügynökségek" számára.
"Ezt a hatalmas adatóceánt kihasználva akcióképes betekintést nyerhetnek egyénekről, csoportokról és témákról, majd mélyre merülhetnek, hogy még többet fedezzenek fel" - írták a cég tisztviselői a Meta panaszhoz bizonyítékként csatolt marketinganyagban. A Voyager Labs levélpapírján szereplő szlogen: "Az egyéniséget a fényre hozni."
Egy esetben a szolgáltatás a Facebook-bejegyzések alapján azonosította egy olasz maratonfutó és felesége teljes nevét, akik COVID-19 vírussal fertőződtek meg. A szolgáltatás ezután egy listát adott azokról a barátokról és magánszemélyekről, akik kapcsolatba léptek a futóval. Egy másik esetben a Voyager Labs azonosította egy brit kocsma azon vendégeit, akik elkaphatták a halálos vírust.
A Voyager Labs ügyfelei között a bizonyítékok szerint a Los Angeles-i rendőrség is szerepel. A rendőrség egyik tagjának jelentése szerint a Voyager Labs "Képes volt azonosítani néhány új célpontot sokkal könnyebben olvasható formátumban", és "sokkal gyorsabban tudta feldolgozni a körözési parancsok visszaküldését, amelyeket sokkal könnyebb volt olvasni". A Meta olyan állandó végzést kér, amely megakadályozza, hogy a Voyager Labs folytassa ezt a gyakorlatot.
A per bejelentésében Jessica Romero, a Meta Platform Enforcement and Litigation igazgatója azt írta:
"A Voyager saját fejlesztésű és szabadalmaztatott szoftvert használt a Facebook és az Instagram, valamint olyan weboldalak, mint a Twitter, a YouTube, a LinkedIn és a Telegram ellen irányuló kaparási kampányok indítására. A Voyager úgy tervezte meg kaparószoftverét, hogy hamis fiókokat használjon a Facebookra bejelentkezve a felhasználó számára elérhető adatok, köztük a felhasználók profilinformációi, bejegyzései, baráti listái, fotói és kommentjei lekaparására. A Voyager különböző országokban lévő számítógépek és hálózatok változatos rendszerét használta a tevékenysége elrejtésére, többek között akkor is, amikor a Meta a hamis fiókokat ellenőrzéseknek vagy verifikációknak vetette alá. A Voyager nem veszélyeztette a Facebookot, hanem hamis fiókokat használt a nyilvánosan megtekinthető információk lekérdezésére.
Perünk szerint a Voyager megsértette a hamis fiókok, illetve a jogosulatlan és automatizált adatgyűjtés elleni szolgáltatási feltételeinket. A Voyagerrel szemben állandó bírósági végzést kérünk, hogy megvédjük az embereket a bérmunkában végzett adatgyűjtő szolgáltatásokkal szemben. A Voyagerhez hasonló vállalatok egy olyan iparág részei, amely bárki számára nyújt adatgyűjtési szolgáltatásokat, függetlenül attól, hogy kiket és milyen céllal vesznek célba, beleértve a bűnügyi profilalkotást is. Ez az iparág titokban, felügyelet és elszámoltathatóság nélkül gyűjti össze azokat az információkat, amelyeket az emberek megosztanak a közösségükkel, családjukkal és barátaikkal, és olyan módon, amely sértheti az emberek polgári jogait."
A per legalább a második alkalom, hogy a Meta jogi lépéseket tesz a platformján folyó állítólagos adatgyűjtés miatt. Júliusban a vállalat beperelte az Octopus-t, egy kínai nemzeti high-tech vállalkozás amerikai leányvállalatát, amely állítólag felajánlotta, hogy bármilyen webhelyet lekapar, és beperelte a törökországi székhelyű Ekrem Ateş céget, amely állítólag Instagram-fiókokat használt arra, hogy adatokat kaparjon le a platform több mint 350 ezer felhasználójának profiljáról.
Nem mintha Metának teljesen tiszta volna a keze, ha nem kívántos kaparásról van szó. Több olyan Facebook-felhasználó, aki hozzájárult a kapcsolatmegosztáshoz, 2018-ban megdöbbenve tapasztalta, hogy a vállalat éveken át gyűjtötte telefonhívások metaadatait az androidos telefonjaikról. Az adatok között szerepeltek nevek, telefonszámok és az egyes kezdeményezett vagy fogadott hívások hossza. A Facebook tagadta, hogy az adatokat titokban gyűjtötték volna - írja az ArsTechnika.
Az adatkaparás és a webkaparás (Data Scraping és Web Scraping) két különböző automatizált technika, amelyek ugyanazt a célt érik el. Harmadik felek tulajdonában lévő rendszerekről gyűjtenek adatokat. Kivonják az adatokat, összevetik és tárolják olyan módon, amely megkönnyíti az újrafelhasználást. Az adatlekaparás a lemásolt platform által biztosított API-kat használja fel, annak ellenére, hogy az API használati feltételei szinte biztosan tiltják a tömeges adatgyűjtést. A webkaparás úgy működik, hogy weboldalakat kér, akárcsak egy webböngésző. De a weboldal megjelenítése helyett a szoftver kivonja az őt érdeklő adatokat, elmenti, és egy másik oldalt kér. A legtöbb webhely és minden bizonnyal az összes közösségimédia-platform szerződési feltételei tiltják az adatok és a webkaparást. Ennek ellenére a közösségi média platformokhoz kapcsolódó felhasználói számok vonzó célpontokká teszik őket a kaparók számára.
