Egyre hangosabb a világ vezető tudósainak és technológiai úttörőinek aggodalma: a mesterséges intelligencia fejlődése olyan sebességgel halad, hogy az emberiség talán már nem ura a folyamatnak.
Több mint négyezer közéleti személyiség - köztük Steve Wozniak, Richard Branson, Geoffrey Hinton és Yoshua Bengio - írta alá azt a felhívást, amely globális tilalmat követel a "szuperintelligens" AI fejlesztésére. A levél szerint az emberi értelemnél minden kognitív területen fejlettebb rendszerek megalkotása nemcsak gazdasági vagy társadalmi zavarokat okozhat, hanem végső soron az emberi civilizáció fennmaradását is veszélybe sodorhatja.
A kezdeményezés mögött nem a sci-fi ihlette félelmek, hanem valós szakmai aggályok állnak. Az aláírók szerint a mesterséges intelligencia jelenlegi fejlődési üteme messze meghaladja a politikai és jogi szabályozás lehetőségeit. A technológia olyan gyorsan tanul, alkalmazkodik és épít új képességeket, hogy az emberi felügyelet gyakorlatilag formálissá válhat.
A szuperintelligencia - egy olyan hipotetikus mesterséges elme, amely képes önállóan tervezni, gondolkodni és fejleszteni önmagát - e logika végpontját jelenti. Ha ilyen rendszerek valóban létrejönnek, akkor nemcsak a munkaerőpiac vagy a gazdasági egyensúly borulhat fel, hanem az emberi döntéshozatal és szabadság fogalma is alapjaiban változhat meg.
A levél írói szerint az emberiségnek előbb meg kell egyeznie abban, hogyan és milyen célból kívánja használni az AI-t, mielőtt létrehozná azt a technológiát, amely már nem kérdez vissza. A tiltás addig maradna érvényben, amíg a tudományos közösség széles körű konszenzussal nem tudja garantálni, hogy a fejlesztés biztonságosan és ellenőrzötten zajlik. Ez nemcsak technológiai, hanem társadalmi kérdés is - bevezetése ugyanis a gazdasági hatalom, az adaturalom és az emberi autonómia újrarendeződését jelentené.
A világ azonban nem vár. Miközben a szakmai közösség a fék behúzását sürgeti, a nagyvállalatok versenyt futnak a technológiai áttörésért. Az OpenAI, a Google DeepMind, az Anthropic és Elon Musk xAI-ja milliárdokat költenek olyan rendszerek fejlesztésére, amelyek már nem csupán utasításokat hajtanak végre, hanem önállóan képesek gondolkodni, programozni, sőt döntéseket hozni. Az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai verseny a mesterséges intelligenciát nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági kérdéssé is tette. A két szuperhatalom abban látja jövőbeli vezető szerepének kulcsát, hogy ki birtokolja előbb a valóban autonóm, emberfeletti gondolkodásra képes AI-t.
Európa eközben próbál lépést tartani, de az uniós AI Act - a világ első átfogó AI-szabályozási keretrendszere - még be sem lépett a gyakorlatba, máris elavulással fenyeget. A rendszer kockázati szintek szerint kategorizálná a mesterséges intelligenciát, de szakértők szerint az iparág olyan ütemben fejlődik, hogy mire a törvények életbe lépnek, a technológia már teljesen új dimenzióban fog működni. A szabályozás így folyamatosan a múltat próbálja utolérni, miközben a jövő már előre menekül.
A mesterséges intelligencia szuperintelligens formája nemcsak technológiai vívmány lenne, hanem civilizációs töréspont. A történelem során az ember mindig megalkotta a saját eszközeit, de most először születhet meg egy eszköz, amely elpusztíthat minket.
