A legújabb műholdfelvételek szerint Kína újabb rakétaállásokat épít a Csinghaj-Tibeti-fennsíkon, Golmud városa közelében. A fejlesztés a Népi Felszabadító Hadsereg Rakétaerejének (PLARF) gyors bővülését jelzi, és jelentős stratégiai következményekkel járhat India, valamint az Egyesült Államok számára.
A nyugati elemzők figyelme az utóbbi években egyre inkább Kína nyugati határvidékeire irányult, ahol a rakétaerők látványos fejlesztésbe kezdtek. A Ganszu tartományban 2021-ben felfedezett rakétasiló-mezők után most újabb műholdfelvételek mutatják, hogy a Golmud városa melletti, magasföldi területeken is gőzerővel zajlik az infrastruktúra-építés. A terület, amely stratégiai központként már régóta logisztikai bázist biztosít a kínai hadseregnek, most a hosszú hatótávolságú rakéták új telepítési pontjává válik.
A nyílt forrású elemzések szerint a Golmud környékén épülő létesítmények valószínűleg a PLARF 64-es bázisához tartoznak, amely a nyugat-kínai rakétaegységek tevékenységét irányítja. A műholdfelvételeken jól kivehetők a hosszú, betonozott indítóállások, a földbe süllyesztett tárolók és a nagyméretű hangárok, amelyek a mozgó indítórendszerek (TEL - transporter-erector-launcher) tárolására szolgálnak. A bázisról kivezető új úthálózat a környező sivatagos térségbe nyúlik, összekötve az indítóállásokat a központi irányító létesítménnyel - ez a PLARF mobil rakétaegységeinek tipikus elrendezését tükrözi.
A szakértők szerint a Golmudnál épülő bázis a 64-es bázis alá tartozó új rakétadandár létrehozását szolgálhatja. A tervek alapján az új egység a DF-26 típusú, közepes-hosszú hatótávolságú rakétarendszereket telepítheti, amelyek akár 4000 kilométeres körzetben képesek célpontokat elérni. Ez a hatótáv elegendő ahhoz, hogy India mélyen fekvő stratégiai objektumait, valamint a Csendes-óceán északi részén található amerikai bázisokat is elérje. A DF-26 különösen veszélyes fegyver a haditechnikai elemzők szerint, mivel képes gyorsan váltani a hagyományos és nukleáris robbanófej között - ez pedig komoly bizonytalanságot visz a potenciális ellenfelek döntéshozatalába.
A Golmudnál épülő bázis ráadásul kiválóan védett. A Csinghaj-Tibeti-fennsík extrém terepviszonyai és ritka levegője komoly kihívást jelentenek az ellenséges felderítés és a precíziós csapásmérés számára. A kínai hadsereg évek óta kísérletezik azzal, hogyan adaptálja rakétatechnológiáját a magaslati körülményekhez: a mostani bővítés ennek az alkalmazkodási folyamatnak a gyakorlati megvalósulása. Az új bázis - amely várhatóan több tucat TEL járművet és indítóállást fog üzemeltetni - a jelek szerint már részben működőképes, bár a dandár teljes feltöltése még folyamatban van.
A kínai források közvetve is megerősítik a térség katonai jelentőségét. A helyi hatóságok 2024 nyarán "katonai egységek állomásozásáról és kiképzéséről" számoltak be a Golmud környékén, miközben a helyi pártvezetés nyilvánosan is támogatásáról biztosította a térségben gyakorlatozó alakulatokat. Az ezt követő hónapokban több nagyszabású hadgyakorlatot is tartottak, amelyek során rakétaindításokat hajtottak végre Csinghaj, Kanszu és Belső-Mongólia területéről. A tajvani védelmi minisztérium szerint ezek a gyakorlatok a PLARF "többhullámos rakétatüzét" demonstrálták - a felvételek alapján valószínű, hogy a Golmud környéki egységek is részt vettek bennük.
A Golmudnál létrejövő új rakétadandár komoly stratégiai következményekkel járhat. A DF-26 rendszer, amelyet gyakran "Guam Expressznek" is neveznek, képes elérni az amerikai erők csendes-óceáni támaszpontjait, így különösen a guami légibázist. Ugyanakkor a Golmudban telepített eszközök India felé is irányulhatnak, erősítve Peking elrettentő képességét a Himalája térségében. A kettős - konvencionális és nukleáris - képesség miatt a fegyverrendszer alkalmazása krízishelyzetben kiszámíthatatlanná teheti az eszkalációt, ami a térség biztonsági helyzetét még ingatagabbá teszi.
A Golmud-projekt jól illeszkedik Hszi Csin-ping hadseregreform-törekvéseihez, amelyek célja a PLARF modernizálása és a rakétaerők harckészültségének növelése. A bázis fejlesztése Kína azon törekvését is tükrözi, hogy megerősítse nyugati elrettentő pozícióját, és ezzel párhuzamosan rugalmasabban reagálhasson a Dél-kínai-tengeren, illetve Tajvan körül zajló eseményekre.
A tibeti fennsík sivatagos peremén, Golmudnál most születik meg a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg egyik legmodernebb rakétadandárja. Az új bázis nemcsak technológiai ugrás, hanem egy stratégiai üzenet is: Kína készen áll arra, hogy hosszú távon és nagy hatótávolságban védje - és érvényesítse - érdekeit Ázsiában.
