Az Európai Unió újabb lépést tett gazdasági önvédelmi mechanizmusainak megerősítése érdekében: a brüsszeli végrehajtó testület döntése értelmében korlátozzák a kínai cégek részvételét az uniós állami közbeszerzésekben, amennyiben azok orvostechnikai eszközökre vonatkoznak, és az ajánlati érték meghaladja az 5 millió eurót. A döntés hátterében nem csupán kereskedelempolitikai szempontok húzódnak meg, hanem a technológiai szuverenitás és a stratégiai iparágak védelme is.
Kettős mérce vagy arányos válasz?
Az Európai Bizottság szerint az intézkedés arányos válaszlépés a Kínában tapasztalható, uniós cégeket sújtó korlátozásokkal szemben. Az EU érvelése szerint:
- A kínai közbeszerzési piac szisztematikusan korlátozza az EU-ban gyártott orvostechnikai eszközök hozzáférését;
- A kínai kormányzati szerződések esetében a tenderek 87%-a diszkriminatív az uniós cégekkel szemben;
- A WTO keretein belül nem létezik kötelező erejű közbeszerzési egyezmény az EU és Kína között, így a válaszlépés nem sérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat.
A Bizottság hangsúlyozta, hogy a cél nem a teljes kizárás, hanem a piaci egyenlőtlenségek enyhítése. Az új szabályozás szerint a kínai eredetű ajánlatok maximum az uniós beszerzések 50%-át tehetik ki, és csak abban az esetben kerül sor teljes kizárásra, ha alternatív beszállítók rendelkezésre állnak.
Az orvostechnikai eszközök - mint például MRI-berendezések, robotsebészeti rendszerek, diagnosztikai platformok vagy okoseszközökkel integrált monitorrendszerek - a kritikus technológiák kategóriájába tartoznak. A világjárvány tapasztalatai rávilágítottak arra, mennyire sebezhetővé válhat egy egészségügyi rendszer, ha beszállítói hálózata túlságosan függ egyetlen, külső partnertől. A mostani intézkedés tehát részben az ellátásbiztonságot, részben az ipari digitalizációs és innovációs függetlenséget hivatott szolgálni.
Kína reakciója: protekcionizmus és kettős mérce
Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint az EU intézkedései ellentmondanak a nyitott piac eszményének, és egyre inkább protekcionista jelleget öltenek. Szerinte az Európai Unió kettős mércét alkalmaz, miközben önmagát a világ legnyitottabb piacaként definiálja, valójában viszont diszkriminatív lépéseket tesz a kínai vállalatokkal szemben.
Peking ezzel szemben továbbra is elkötelezett a magas szintű nyitottság, a piacgazdaság elvei, valamint a WTO-szabályokon alapuló kereskedelmi párbeszéd mellett. Kína arra szólította fel az EU-t, hogy tartsa be piacnyitási ígéreteit, és biztosítson tisztességes, átlátható és diszkriminációmentes környezetet a kínai vállalatok számára.
Az EU célja világos: ösztönözni Kínát a viszonosság elvének érvényesítésére. A brüsszeli közlemény szerint, amennyiben Peking ellenőrizhető és kielégítő reformokat hajt végre, az uniós korlátozások akár fel is függeszthetők. Ez az álláspont egyfajta technológiai diplomáciát képvisel, amely az iparpolitika, a kereskedelempolitika és a geopolitika határán egyensúlyoz.
A döntés jól illeszkedik az Európai Unió "gazdasági biztonság" stratégiájába, amely a globális ellátási láncok újraértékelését és a technológiai autonómia megerősítését célozza. Az orvostechnikai eszközök beszerzésének korlátozása nem elszigetelt intézkedés, hanem egy átfogóbb, védelmi logikájú technológiai politika része. A jövő kérdése, hogy ez a megközelítés képes lesz-e valóban piacnyitásra ösztönözni Kínát, vagy inkább kereskedelmi ellentétek kiéleződéséhez vezet.
