Az Európai Unió új, ambiciózus védelmi programot készít elő: egy úgynevezett "űrpajzs" létrehozását, amely katonai és kommunikációs műholdak védelmét szolgálná. A projekt az orosz fenyegetésre adott válaszként jelenik meg Brüsszel védelmi térképén, miközben Moszkva élesen bírálja a tervet és a "Nyugat militarizálódását."
Az Európai Bizottság csütörtökön hozta nyilvánosságra a Defense Readiness Roadmap (Védelmi Felkészültségi Útiterv) tervezetét, amelyben szerepel az "EU Space Shield", vagyis az európai űrvédelmi rendszer koncepciója. A dokumentum szerint a program célja, hogy a kontinens védelmet nyújtson saját műholdrendszerei - köztük a Galileo navigációs hálózat és a biztonságos kommunikációt biztosító rendszerek - számára egy esetleges konfliktus idején. A projekt egyértelműen válaszként értelmezhető az EU által érzékelt orosz és más "autoriter" államok jelentette fenyegetésre, különösen abban a helyzetben, amikor az Egyesült Államok stratégiai fókusza fokozatosan eltolódik Európáról az indo-csendes-óceáni térség felé.
Brüsszel a tervezetben arra figyelmeztet, hogy Oroszország egyre inkább "militarizálja" az űrtevékenységet, és az európai infrastruktúra - különösen a műholdas kommunikáció és a navigáció - sebezhető marad, ha nem történik technológiai és védelmi fejlesztés. Az új rendszer fő elemei közé tartozna az űrtér-figyelési kapacitás bővítése, a zavarás és hamis jeladások (anti-jamming, spoofing) elleni védelem, valamint olyan fejlett űrműveleti képességek fejlesztése, mint a műholdak újrabetöltése, javítása vagy áthelyezése az űrben - ezekben Brüsszel szerint Európa jelenleg "komoly lemaradásokkal és függőségekkel" küzd.
A kezdeményezés költségvetését a Bizottság egyelőre nem közölte, ahogy a lehetséges ipari partnerek és részt vevő tagállamok listáját sem. Elemzők szerint a program illeszkedik az EU növekvő védelmi ambícióihoz, és a korábban bejelentett ReArm Europe csomag részeként akár 800 milliárd eurós forrás is mozgósítható lehet a kontinens katonai képességeinek fejlesztésére.
A tervezet más elemei is az európai biztonság megerősítését célozzák. Brüsszel a dokumentumban javasolja az uniós keleti határ megerősítését, egy rakétavédelmi rendszer létrehozását, valamint a tagállamok közötti "drónfal" kiépítését, miután több ország is orosz eredetűnek vélt pilóta nélküli repülőeszközöket észlelt a légterében - bár ezekről később nem bizonyosodott be, hogy Moszkvából indították őket.
Oroszország ugyanakkor határozottan visszautasította, hogy fenyegetést jelentene Európára nézve. A Kreml szóvivői "ostobaságnak" nevezték a vádat, és azt állítják, hogy az EU és a NATO "oroszellenes hisztériát" kelt, hogy ezzel igazolja a katonai kiadások növelését és a kontinens fokozódó militarizációját. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője úgy fogalmazott: "Az európai kormányok mesterségesen gerjesztik a félelmet, hogy ezzel eltakarják saját belpolitikai problémáikat és előkészítsék a terepet a konfrontációhoz."
A dokumentum szerint az EU Ukrajnát továbbra is "az első védelmi vonalnak" tekinti, és elkötelezett a katonai támogatás fenntartása mellett. Moszkva viszont korábban figyelmeztetett, hogy a nyugati fegyverszállítások csak elnyújtják a háborút, és megnehezítik a béketárgyalásokhoz való visszatérést.
Az "űrpajzs" terve várhatóan a jövő heti uniós csúcson kerül napirendre, ahol az állam- és kormányfők megvitatják a Defense Readiness Roadmap részleteit. A Bizottság célja, hogy a dokumentumot 2025 végéig elfogadják, és ezzel megkezdődjön az európai űrvédelmi architektúra kiépítése.
Ha a terv megvalósul, az EU történetében először vállalhat kulcsszerepet az űr biztonságának katonai szintű garantálásában. Ez nemcsak technológiai, hanem geopolitikai fordulatot is jelentene - egy olyan Európát rajzolva fel, amely a jövőben nemcsak a Földön, hanem az űrben is meg kívánja védeni saját érdekeit.
