Az Európai Bizottság technikai és pénzügyi részleteken dolgozik, hogy létrehozza azt a drónfalat, amely Oroszországgal szemben hivatott megvédeni az unió légterét. A kezdeményezés Ursula von der Leyen évértékelő beszéde után kapott lendületet, amikor a NATO-országok légterét ért sorozatos orosz megsértések újra felszínre hozták a szövetség védelmi hiányosságait. Itt olvashat arról, hogy megnyerhető-e egy háború csak drónokkal? >>>
Andrius Kubilius védelmi biztos a keleti szárny tagállamaival folytatott tanácskozás után hangsúlyozta: az EU válasza nem lehet más, mint azonnali, egységes és határozott. A drónfal koncepciója része annak az "Eastern Flank Watch" kezdeményezésnek, amely nem csupán a közvetlenül érintett országoknak, hanem egész Európának biztonsági ernyőt kíván nyújtani. Ehhez gyors politikai döntésekre, ipari mozgósításra és jelentős források bevonására lesz szükség.
A brüsszeli tárgyalásokon Bulgária, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia védelmi miniszterei vettek részt, Magyarországot, Szlovákiát és a dán soros elnökséget is bevonva. Külön egyeztetésen Ukrajna is képviseltette magát: Denisz Smihal védelmi miniszter az ország fronton szerzett tapasztalatait osztotta meg, és jelezte, hogy Kijev kész szakértői csapatokat küldeni az EU és a NATO erőinek kiképzésére, valamint ukrán gyártókat bevonni a közös programba.
A tervezett védelmi rendszer nem csupán drónok észlelésére és megsemmisítésére szolgáló eszközöket foglal magában, hanem földi mobilitásgátló rendszereket, tengeri biztonsági megoldásokat és űralapú megfigyelést is. A cél, hogy Európa egységes, többdimenziós pajzsot hozzon létre, amely képes kezelni a gyorsan fejlődő orosz dróntechnológiát. Itt olvashat arról, hogy milyen megoldások vannak >>>
A lengyel védelmi miniszter figyelmeztetett: a fenyegetés nem korlátozódik a keleti határokra, hiszen a dániai drónincidensek is bizonyítják, hogy a támadások akár tengeri platformokról is kiindulhatnak.
A projekt finanszírozásáról jelenleg is zajlanak az egyeztetések. Brüsszel a 150 milliárd eurós SAFE-fegyverkezési hitelprogramból és az 1,5 milliárdos Európai Védelmi Ipar Programból (EDIP) fedezheti a költségek egy részét, de további forrásokat is keres. A részletes technikai ütemterv és a pénzügyi csomag kidolgozását nemzeti szakértők bevonásával végzik.
A sürgető légkört a közelmúlt eseményei táplálják. Az elmúlt hónapban orosz drónok megsértették a lengyel, román, dán és norvég légteret. Lengyelországban három olcsó drónt drága rakétákkal kellett megsemmisíteni, ami jól mutatja a jelenlegi védelmi képességek aránytalanságát. Eközben Észtország felett három MiG-31-es orosz vadászgép tartózkodott perceken át, míg Dániában repülőtereket kellett lezárni a drónészlelések miatt, amelyek katonai bázisokat és északi-tengeri energia-infrastruktúrát is érintettek. A Kreml minden vádat tagad, de a szövetséges országokban egyre nő a bizalmatlanság.
Miközben Kubilius egy éven belül megvalósíthatónak tartja a rendszert, Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár és dán miniszterelnök szerint ez túl lassú ütem. Mint fogalmazott: a képességek már rendelkezésre állnak, a kérdés inkább a beszerzés, a telepítés és a befektetés sebessége. Rasmussen ezért arra sürgette az európai kormányokat, hogy haladéktalanul gyorsítsák fel a folyamatot.
A drónfal koncepciója ma már nem csupán kelet-európai ötlet, hanem az egész kontinens biztonsági prioritásává vált. Ha megvalósul, az EU történetében először hoz létre egy közös, technológiai alapokon nyugvó, határokon átívelő védelmi rendszert, amely egyszerre jelképe és eszköze lehet az európai stratégiai autonómiának.
Reagált az Orosz Külügyminisztérium
Az Európai Unióba történő "állítólagos" drónos légtérsértés és a drónfal projekt körüli hisztéria felfújt, hogy igazolja a megnövekedett katonai kiadásokat - nyilatkozta Vladislav Maslennikov, az Orosz Külügyminisztérium európai ügyekért felelős osztályának vezetője a Sputniknak.
"Nyilvánvaló, hogy az EU-tagállamok által a drónok EU-területre való behatolása és a nagy nevű védelmi projektek bejelentése körül szított hisztéria csak egy célt szolgál, mégpedig azt, hogy a közvélemény előtt igazolják, miért növelik a katonai kiadásokat Európában a társadalmi-gazdasági projektek és az életszínvonal csökkenésének rovására."
Maslennikov szerint nincs egyértelműség a javasolt drónfal hosszát illetően, és figyelmeztetett, hogy az EU uralkodó elitjeinek személyes ambíciói és politikai játszmái végső soron "nem a katonai és politikai feszültségek csökkenéséhez, hanem növekedéséhez vezetnek kontinensünkön".
