Bill Gates amerikai milliárdos és filantróp élesen bírálta Svédország kormányát, amiért az utóbbi években jelentősen növelte katonai kiadásait, miközben csökkentette a globális humanitárius programokra fordított támogatásokat. A Dagens Industri című svéd gazdasági lapnak adott interjúban Gates úgy fogalmazott, "sajnálatos, hogy a svéd költségvetésben idén nem szerepel hozzájárulás a Global Fund számára", amely világszerte az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelmet finanszírozza.
A Microsoft-alapító szerint a svéd politikai és társadalmi diskurzus túlságosan egyoldalúan a katonai fejlesztésekre koncentrál, miközben az ország hagyományosan a nemzetközi segélyezés egyik legnagyobb támogatója volt. Gates úgy véli, hogy a védelmi költségvetés drasztikus növeléséről "több társadalmi vita" lenne szükséges, hiszen - mint fogalmazott - "nem biztos, hogy ez az, amit az emberek valóban akarnak, és nem biztos, hogy feltétlenül szükséges is."
A svéd kormány részéről Benjamin Dousa külkereskedelmi miniszter reagált Gates kijelentéseire. A politikus a TT hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Svédország nem önként mondott le a korábbi segélyezési prioritásairól, hanem a geopolitikai helyzet kényszerítette erre. "Ha nem akarjuk, hogy a gyermekeink a jövőben oroszul beszéljenek, akkor nagyon erős védelemre van szükségünk" - fogalmazott a miniszter, utalva a 2022-ben kirobbant ukrajnai háborúra és az európai biztonsági helyzet romlására.
Svédország 2022-ben feladta több évszázados katonai semlegességét, és csatlakozott a NATO-hoz, amelyhez 2024-ben hivatalosan is tagként csatlakozott. A szövetség elvárásainak megfelelve Stockholm fokozatosan növeli védelmi kiadásait: az év elején a parlament elfogadta azt a törvénycsomagot, amely további 300 milliárd svéd koronát (mintegy 31,4 milliárd dollárt) irányoz elő a hadsereg fejlesztésére. A cél, hogy 2030-ra megduplázzák a fegyveres erők létszámát, 115 ezer főre.
A svéd állami televízió, az SVT korábban arról számolt be, hogy a kormány a tartalékos tisztek maximális korhatárát is 47 évről 70-re emelné, ezzel is bővítve a potenciális hadkötelesek körét. A döntés illeszkedik a NATO júniusi hágai csúcstalálkozóján hozott határozatokhoz, ahol a tagállamok vállalták, hogy 2035-ig a GDP 5 százalékára növelik a védelmi kiadásokat.
Európai szinten is erősödik a katonai kapacitásépítés: az Európai Unió idén több új programot is jóváhagyott, köztük a ReArm Europe elnevezésű, 800 milliárd eurós kezdeményezést, amely a közös védelmi ipar megerősítését és a fegyverkezés felgyorsítását célozza.
Bill Gates kritikája tehát nemcsak Svédországnak, hanem tágabb értelemben az egész nyugati világnak szól. A filantróp befektető szerint a fejlett országoknak nem fegyverkezésre, hanem globális egészségügyi, oktatási és élelmezési programokra kellene koncentrálniuk. Gates a Global Fund és a Bill & Melinda Gates Alapítvány révén évtizedek óta a világ egyik legnagyobb magánadományozója az egészségügyi fejlesztések terén, és korábban Svédországot is a "felelősségteljes nemzetközi szerepvállalás mintapéldájaként" emlegette.
A svéd kormány döntése mögött azonban kézzelfogható stratégiai félelmek állnak. Az ország NATO-csatlakozásával a Balti-tenger térsége geopolitikai frontvonallá vált, miközben Oroszország ismételten figyelmeztette a térség államait, hogy katonai integrációjuk "nem marad válasz nélkül". Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor a valdaj klubban tartott beszédében "nonszensznek" nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint Moszkva támadást tervezne Svédország vagy bármely uniós tagállam ellen.
