A moszkvai bíróság betiltotta azt a honlapot, amely nyíltan hirdetett bérgyilkossági szolgáltatásokat, sőt, még "balesetnek" álcázott gyilkosságokat is kínált.
A Nikulinszkij Kerületi Bíróság döntésének indoklása szerint a honlap olyan információkat tett közzé, amelyek "korlátlan számú internethasználó" számára voltak hozzáférhetők, beleértve a kiskorúakat is.
A portál a beszámolók szerint különféle "szolgáltatásokat" kínált: munkahelyi balesetnek beállított haláleseteket, magasból való "leeséseket", mérgezéseket, amelyeket szívinfarktusnak lehetett álcázni, sőt öngyilkosságnak álcázott gyilkosságokat is. Az árak átszámítva 700 ezertől másfél millió forint között mozogtak.
Bár a hatóságok nem közöltek adatokat arról, hogy a honlapon keresztül ténylegesen elkövettek-e bűncselekményeket, az orosz katonai ügyészség állásfoglalása szerint a bérgyilkosság szervezői, felbujtói és végrehajtói egyaránt büntetőjogi felelősségre vonhatók. A nyomozás jelenleg is tart, ugyanakkor a bírósági döntés már most precedenst teremt az efféle online tevékenységek felszámolásában.
Az eset nem egyedülálló. Tavaly a Gazeta.ru oknyomozó újságírói tevékenysége során több száz hasonló hirdetést tárt fel az orosz online térben. Ezek árai a néhány tízezer rubeltől a több millióig terjedtek, és egyre inkább profi bérgyilkosokat céloztak meg ügyfeleikkel. A jelentés szerint míg 2018-ban az ilyen jellegű esetek még ritkaságnak számítottak, ma már évente több száz ilyen felderítésre kerül sor.
A piac fejlődése egyúttal technológiai fordulatot is jelez. A bérgyilkossági megbízások szervezése korábban főként a darkneten zajlott, de mára áttevődött a népszerű üzenetküldő alkalmazásokra és álcázott online csatornákra. A reklámstratégia is megváltozott: a szájhagyomány helyét az internetes hirdetések vették át, amelyek jóval szélesebb közönséget érnek el.
Az Orosz Föderáció Nyomozó Bizottsága az elmúlt években tucatnyi ügyet indított, de a szakértők szerint ezek túlnyomó többsége nem politikai indíttatású volt, hanem magánéleti konfliktusokhoz vagy üzleti vitákhoz kötődött. Politikai gyilkosságok esetén a média figyelme természetesen fokozott, de a valóságban a digitális feketegazdaság leginkább hétköznapi bosszúkon és gazdasági érdekellentéteken alapul.
Miközben a digitális platformok globális üzleti motorjai a transzparenciára és az adatvédelemre építenek, az alvilág ugyanazokat a csatornákat használja a titkolózás és a láthatatlanság fenntartására.
