Újabb bizonyítéka bontakozik ki annak, hogy a digitális térben elkövetett támadások már nem csupán vállalatokat vagy pénzügyi rendszereket céloznak, hanem egyre gyakrabban a szabad sajtó működését is próbálják meg ellehetetleníteni. A Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztályának nyomozása nyomán napvilágra került, hogy egy 23 éves budapesti férfi, aki az online térben "Hano" álnéven vált ismertté, 2023 óta rendszeres és célzott elosztott szolgáltatásmegtagadási (DDoS) támadásokat hajtott végre magyar és külföldi médiumok ellen. A támadások a Media1 és a Vipcast.hu oldalakat érintették legsúlyosabban, de a gyanúsított célkeresztjében ott volt a HVG, a 444, a 24.hu, a Telex, az Ellenszél.hu, valamint az osztrák székhelyű International Press Institute is.
A hatóságok szerint az elkövető előre megtervezett módon, professzionális szinten szervezte meg az akciókat, bérelt DDoS-szolgáltatásokat igénybe véve, ami arra utal, hogy nem pusztán amatőr próbálkozásról, hanem tudatos, infrastruktúrával megtámogatott tevékenységről van szó. A támadások következményeként az érintett oldalak időszakosan elérhetetlenné váltak, komoly fennakadást okozva a szerkesztőségek működésében, valamint akadályozva a nyilvánossághoz való hozzáférést. A férfi személyeskedő üzeneteket is hátrahagyott a megtámadott platformokon, így nemcsak a technikai kárt, hanem pszichológiai nyomásgyakorlást is bevetett.
A hatósági fellépés végül 2025. július 9-én vezetett házkutatáshoz, amelynek során több informatikai eszközt foglaltak le. A vizsgálat során ezekről az eszközökről előkerült digitális bizonyítékok alátámasztották a gyanút, és lehetővé tették a férfi kihallgatását információs rendszer vagy adat megsértésének bűncselekménye miatt. Bár az elkövető egyelőre szabadlábon védekezhet, a nyomozás nem zárult le, a lefoglalt eszközök vizsgálata továbbra is folyamatban van.
Az eset több szempontból is figyelmeztető: nemcsak a média, hanem a kiberbiztonsági szakma számára is fontos üzenetet hordoz. Rávilágít arra, hogy a szabad információáramlás biztosítása nem pusztán jogi és társadalmi kérdés, hanem technológiai kihívás is. A digitális korszakban a véleménynyilvánítás szabadságát nemcsak cenzúra, hanem egyre gyakrabban informatikai támadások fenyegetik, amelyek mögött akár egyetlen személy is komoly károkat okozhat. A DDoS-támadások elleni fellépés tehát nemcsak technikai feladat, hanem a demokratikus közélet védelmének egyik alapvető eszköze is.
