Az európai döntéshozók egyre komolyabban tartanak attól, hogy a kínai technológiai óriás, a Huawei a napenergia-rendszereken keresztül újabb stratégiai függőséget hozhat létre a kontinensen. A vállalat piaci dominanciája a megújuló energiaiparban immár nemcsak gazdasági, hanem kiberbiztonsági kérdéseket is felvet.
A Huawei neve korábban elsősorban a távközlési hálózatok körüli vitákban merült fel, most azonban a vállalat napenergia-technológiája került a figyelem középpontjába. Európai törvényhozók és biztonsági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kínai cég dominanciája a napelem-inverterek piacán komoly kockázatokat hordozhat az uniós energiainfrastruktúra számára. Ezek az eszközök alakítják át a napelemek által termelt áramot a hálózatba illeszthető formára, és internetkapcsolatuk révén potenciálisan távolról is manipulálhatók.
A félelmek nem alaptalanok: Kína gyártja jelenleg a világ napelem-invertereinek túlnyomó részét, a Huawei pedig ennek a piacnak a vezető szereplője. A SolarPower Europe iparági szervezet adatai szerint a kínai vállalatok mintegy 65 százalékos részesedéssel bírnak a globális napenergia-termeléshez szükséges berendezések terén. Ez azt jelenti, hogy Európa megújuló energiaellátásának egyre nagyobb része válik közvetett módon függővé a kínai technológiától.
A kérdés már nem csupán gazdasági, hanem stratégiai szintre emelkedett. A holland Bart Groothuis és a szlovák Miriam Lexmann európai parlamenti képviselők levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, amelyben "azonnali és kötelező erejű intézkedéseket" sürgettek a kockázatos beszállítók kizárására a kritikus infrastruktúrákból. A két képviselő szerint a Huawei jelentős biztonsági kockázatot jelent, ezért szabályozással kellene korlátozni az ilyen cégek jelenlétét az uniós energiarendszerekben.
A vita lényege, hogy a napelem-inverterek hálózati hozzáférése révén elméletileg lehetőség nyílhat arra, hogy egy külső szereplő távolról leállítson vagy manipuláljon több ezer berendezést egyszerre. Ez áramkimaradásokhoz vagy akár szélesebb körű hálózati összeomláshoz is vezethet. Cseh kiberbiztonsági kutatók szerint egy összehangolt támadás esetén az inverterek "újraindítása" vagy lekapcsolása több ország energiastabilitását is veszélyeztetheti.
Egyes uniós tagállamok már léptek: Litvánia tavaly novemberben betiltotta a kínai vállalatok távoli hozzáférését a 100 kilowattnál nagyobb megújuló energia-rendszerekhez, míg Csehország és Németország külön figyelmeztetéseket adott ki a Huawei berendezései kapcsán.
A problémát súlyosbítja, hogy Európa jelenleg nem rendelkezik elegendő hazai gyártókapacitással ahhoz, hogy rövid távon kiváltsa a kínai beszállítókat. Bár a kontinens technológiai cégei képesek lennének részben pótolni a hiányt, a napenergia-ipar mellett az akkumulátor- és szélturbina-gyártásban is domináns kínai szereplők uralják a piacot. Ez gazdasági szempontból is nyomást gyakorol az uniós vállalatokra, amelyek nehezen tudnak versenyezni a kínai állami támogatásokkal megtámogatott árakkal.
A Huawei ugyanakkor nemcsak a piaci jelenlétén keresztül befolyásos. A cég nemrég visszakerült a brüsszeli SolarPower Europe érdekképviseleti szervezet tagjai közé, annak ellenére, hogy a vállalatot Belgiumban korrupciós vizsgálat érinti, amely miatt korábban megtiltották számára a hivatalos találkozókat uniós tisztviselőkkel.
Az Európai Bizottság most egy új, az informatikai és távközlési ellátási láncokat érintő biztonsági eszköztár, az "ICT supply chain toolbox" kidolgozásán dolgozik. A cél az, hogy a tagállamok azonosítani tudják a digitális infrastruktúráik gyenge pontjait, és csökkentsék a magas kockázatú beszállítók arányát.
Az EU előtt most az a feladat áll, hogy miközben gyorsítja a zöldenergia-termelés növelését, megőrizze az ellátásbiztonságot és elkerülje, hogy a tiszta energiában is újra külső hatalmaktól váljon függővé.
