A Kreml szerint minden népszerű üzenetküldő alkalmazás hozzáférhető a titkosszolgálatok számára, így a kormányoknak és a vállalatoknak komolyan mérlegelniük kell, milyen információt osztanak meg ezeken a csatornákon.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon kijelentette, hogy a ma használatos üzenetküldő rendszerek - beleértve a Telegramot és a WhatsAppot - "abszolút transzparensek" a titkosszolgálatok számára. Mint mondta, bárki, aki ilyen csatornán oszt meg érzékeny kormányzati vagy kereskedelmi adatokat, tisztában kell legyen azzal, hogy az információkhoz külföldi hírszerző szolgálatok is hozzáférhetnek.
Peszkov nyilatkozata nem előzmény nélküli. Orosz biztonsági szervek korábban azzal vádolták a Telegramot és a WhatsAppot, hogy kettős mércét alkalmaznak: míg egyes országok hatóságainak kiadják a kért adatokat csalások vagy terrorcselekmények megelőzésére hivatkozva, Oroszország kérelmeit rendszeresen visszautasítják. Ez az ellentmondás Moszkvában a nemzeti szuverenitás megsértéseként értelmeződik, és új lendületet ad a hazai fejlesztésű üzenetküldő platformok támogatásának.
Az orosz parlament információs politikai és technológiai bizottságának tagja, Anton Nemkin még júliusban a WhatsApp oroszországi működését "legalizált nemzetbiztonsági résnek" nevezte. A hatóságok szerint az ukrán hírszerzés, valamint különböző bűnözői hálózatok is gyakran építenek olyan adatbázisokra, amelyeket a globális üzenetküldőkön keresztül szereznek be, ezzel toborozva ügynököket vagy azonosítva célpontokat.
A kérdés ugyanakkor nem kizárólag orosz sajátosság. 2024 decemberében az Egyesült Államok kormánya is figyelmeztette tisztviselőit, hogy váltsanak erősebb titkosítású kommunikációs rendszerekre, miután hackerek érzékeny adatokat loptak el - köztük olyan információkat is, amelyeket a washingtoni hatóságok a törvényes lehallgatási protokolljaik révén gyűjtöttek. Ez az incidens is rávilágít arra, hogy a digitális biztonsági réseket globális szinten kihasználhatják, függetlenül attól, mely országban történik a visszaélés.
A Kreml állásfoglalása így egyszerre tekinthető politikai üzenetnek és technológiai figyelmeztetésnek. A világ kormányai és nagyvállalatai számára egyre sürgetőbb kérdéssé válik: miként lehet a digitális kommunikációt úgy biztosítani, hogy az ne váljon sem külföldi hírszerzés, sem bűnözői hálózatok könnyű célpontjává.
