Néhány nappal a parlamenti választások előtt orosz hátterű kibertámadás bénította meg Moldova választási bizottságát. Bár a hatóság rendszereit sikerült gyorsan biztosítani, a történtek újabb bizonyítékai annak, hogy a kelet-európai ország Moszkva hibrid hadviselésének frontvonalában áll, miközben az Európai Unió igyekszik tűzoltó megoldásokkal reagálni.
Doina Nistor moldovai miniszterelnök-helyettes és digitális ügyekért felelős miniszter brüsszeli látogatásán megerősítette: a központi választási bizottság informatikai sebezhetőségeit már sikerült kijavítani, a támadás azonban egy előre kitervelt, hónapok óta előkészített orosz kampány része volt, amelynek célja a demokratikus folyamatok megingatása. Hasonló véleményt fogalmazott meg Maia Sandu államfő is az Európai Parlamentben, ahol azt állította, Moszkva százmillió eurós nagyságrendben költ az októberi választás befolyásolására.
A legutóbbi támadás technikai kivitelezése is sokatmondó volt: a hackerek otthoni Wi-Fi routereket törték fel, majd ezeket felhasználva túlterheléses (DDoS) támadást indítottak a választási bizottság szerverei ellen - közölte Viorel Cernăuțeanu országos rendőrfőkapitány. Ez a módszer egyszerre mutatja az orosz kiberhadviselés rugalmasságát és a demokratikus intézmények sebezhetőségét.
Moldova helyzete több tekintetben Ukrajnáéhoz hasonlítható: Nistor szerint az ország valóságos "laboratórium" a modern hibrid fenyegetések tesztelésére, ahol Moszkva a dezinformációtól a kibertámadásokon át a fizikai zavargások megszervezéséig teljes arzenálját beveti. Stanislav Secrieru, Sandu nemzetbiztonsági tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy a mostani beavatkozások mértéke messze meghaladja a 2024-ben tapasztaltakat. Az orosz eszköztárban a mesterséges intelligenciával generált hamis tartalmak, trollhálózatokon terjesztett propagandák és a szavazatvásárlás éppúgy szerepelnek, mint a tömegtüntetések szítása.
Miközben az Egyesült Államok az USAID fejlesztési ügynökség felszámolásával visszafogta moldovai jelenlétét, Európa most próbálja pótolni az űrt. Az Európai Bizottság a napokban először aktiválta az új, a Kiberszolidaritási jogszabály keretében létrehozott uniós kiberbiztonsági tartalékot, amely Moldovában nyújt gyors reagálású támogatást. Nistor szerint ez történelmi mérföldkő, amely egyértelműen jelzi, hogy a jövőben a kiberbiztonsági segítség az EU részéről döntővé válhat.
A moldovai kormány mindemellett közvetlen együttműködést épít ki több európai partnerrel, köztük Romániával, Svédországgal, Észtországgal és az Egyesült Királysággal. A cél hosszú távú strukturális támogatás biztosítása, amely lehetővé teszi, hogy a kis ország saját védelmi kapacitásait is megerősítse.
A vasárnapi választás tétje így jóval túlmutat a parlament összetételén: Moldova most egyszerre vív belpolitikai küzdelmet a demokratikus intézmények védelméért és külpolitikai harcot a nagyhatalmi befolyás ellen. A kiberhadviselés újabb fejezete egyben tesztje is annak, hogy az Európai Unió képes-e megvédeni közvetlen szomszédságában a demokratikus folyamatokat az orosz befolyás kísérleteivel szemben.
