Namíbia új nemzeti kiberbiztonsági stratégiát vezetett be, miután 2025 első felében több mint egymillió kibertámadást és hasonló számú rendszersebezhetőséget észleltek az országban. A hatóságok szerint a fenyegetések mértéke példátlan, és sürgős intézkedéseket tesznek a digitális infrastruktúra védelmére.
Az állam kiberbiztonsági helyzete az utóbbi hónapokban kritikus szintet ért el: az év első hat hónapjában több mint 1,1 millió kibertámadást és csaknem ugyanennyi rendszerhibát azonosított a Nemzeti Kiberbiztonsági Incidensreagáló Csapat (NAMSIRT). A támadások között SIM-kártyacsalások, online csalások, valamint személyazonosság-lopások is szerepeltek - jelentette be Emma Theofelus információs és kommunikációs technológiai miniszter a namíbiai parlamentben.
A kormány a helyzet súlyosságára reagálva elindította az ország első Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiáját és Tudatosságnövelő Programját, amelynek célja a digitális fenyegetések elleni védekezés megerősítése, valamint a lakosság és a vállalkozások felkészítése a biztonságos online jelenlétre. A kezdeményezést a minisztérium a SALT Essential IT, a Lifeline Childline Namibia és az UNICEF Namibia partnerségében valósítja meg, és ingyenes személyes, illetve online tréningeket kínál a biztonságos internethasználat elsajátítására.
A NAMSIRT jelentése szerint a fenyegetések nem csupán a magánszektort érintik, hanem kormányzati szervezeteket és kritikus infrastruktúrákat is. 2024-ben például a Telecom Namibia szenvedett el súlyos adatvédelmi incidenst, amely során több mint 626 gigabájtnyi bizalmas adat került illetéktelen kezekbe. A nemzetközi minősítéssel rendelkező csalásvizsgáló, Melanie Meiring szerint a támadások rávilágítanak arra, hogy a kiberbűnözés ma már nemcsak technológiai, hanem gazdasági és társadalmi kockázatot is jelent az ország számára.
Namíbia esete nem elszigetelt jelenség, hanem része egy tágabb afrikai trendnek. Az Interpol májusi jelentése szerint az afrikai országok több mint kétharmada közepes vagy magas szintű kiberfenyegetettséget érzékel, és Kelet- és Nyugat-Afrikában a bűncselekmények több mint 30 százaléka már kiberbűnözéshez köthető. Az afrikai hatóságok egyre szorosabban működnek együtt ezen támadások visszaszorítására: az Interpol által koordinált Serengeti 2.0 hadművelet augusztusban 18 ország részvételével több mint ezer gyanúsított letartóztatásához és közel 100 millió dollárnyi illegális pénz visszaszerzéséhez vezetett. A művelet során 88 ezer áldozatot azonosítottak, akiket örökségi csalások, zsarolóvírus-támadások és üzleti e-mail kompromittálás révén károsítottak meg.
A kontinensen növekvő kiberbiztonsági fenyegetésekre reagálva több ország is regionális központok létrehozását tervezi. Tavaly augusztusban például Oroszország külügyminisztere, Szergej Lavrov bejelentette, hogy Szenegálban új kiberbiztonsági központ jön létre, amely Moszkva technológiai támogatásával működik majd. Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország a nemzetközi színtéren, az ENSZ keretein belül is azon dolgozik, hogy egységes normákat és irányelveket alakítsanak ki a kibertér védelmére.
Namíbiában azonban a kihívások azonnali és helyi szintű megoldásokat követelnek. A kormány szerint a digitális fenyegetések nem csupán technikai kérdést jelentenek, hanem a gazdasági fejlődést, a közbizalmat és az állampolgári jogokat is veszélyeztetik. A most elindított nemzeti stratégia célja, hogy az ország a következő években ellenállóbbá váljon a kiberbűnözéssel szemben, miközben növeli a lakosság tudatosságát és a vállalatok védelmi képességeit.
A miniszter szerint Namíbia jövője azon múlik, hogy képes lesz-e megvédeni digitális infrastruktúráját és adatvagyonát. "A kibertér biztonsága ma már nem luxus, hanem alapvető nemzeti érdek" - fogalmazott Emma Theofelus, jelezve, hogy az ország készen áll szembenézni a 21. század egyik legnagyobb kihívásával.
