A brit politikai elit aggodalmát fejezte ki a Nexperia manchesteri üzeméből állítólagosan Kínába irányuló szellemitulajdon-kivitel miatt. A holland kormány döntése a cég állami átvételéről, valamint Peking exportkorlátozásai rávilágítanak: a félvezetőipar a globális hatalmi verseny frontvonalába került, amelyben gazdasági ellátásbiztonság, nemzetbiztonsági félelmek és diplomáciai konfliktusok fonódnak össze.
A brit politikai színtéren komoly hullámokat vetett a hír, miszerint a holland hatóságok szerint a Nexperia korábbi vezérigazgatója, Zhang Xuezheng titkos félvezetőipari know-how-t továbbíthatott a vállalat manchesteri egységéből saját kínai érdekeltségéhez. A holland kormány szeptemberben már állami felügyelet alá helyezte a kínai tulajdonú, de Hollandiában bejegyzett vállalatot, miután attól tartott, hogy a cég európai műveletei lényegében leépülnek, a technológia pedig Pekingbe áramlik.
London egyelőre visszafogottan reagál: a brit kormány nem kommentálta az állítások tartalmát, ugyanakkor hivatalos források szerint nem feltétlenül osztják a holland vizsgálatok megállapításait. Mindeközben a félvezetőiparban hagyományos együttműködésre hivatkozva a kínai Wingtech - Nexperia anyavállalata - határozottan visszautasította a technológialopás vádját, hangsúlyozva, hogy a chipgyártás természetéből fakadóan szükséges a tervezési specifikációk megosztása a gyártóüzemekkel.
A brit törvényhozók viszont élénk figyelemmel kísérik az ügyet. Matt Western, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke "mélyen aggasztónak" nevezte a fejleményeket, és jelezte, hogy a bizottság napirendre veszi a kérdést. A politikus emlékeztetett: a stratégiai iparágak sérülékenyek, és a kritikus ellátási láncok védelme létfontosságú a nemzetbiztonság szempontjából. A konzervatív párt Kína-ellenes vonalának képviselői ennél is keményebben fogalmaztak, kijelentve, hogy a történtek igazolják a kínai befolyás jelentette rendszerszintű kockázatokat.
A Nexperia körüli konfliktus nem elszigetelt jelenség. A vállalat korábban is a figyelem középpontjába került, amikor a brit kormány 2022-ben nemzetbiztonsági okokra hivatkozva blokkolta a Newport Wafer Fab felvásárlását. Az eset azóta is a Nyugat és Kína közötti technológiai verseny egyik szimbolikus csomópontjává vált, amelyben a stratégiai iparágak feletti kontroll és a globális chipellátás biztonsága egyszerre játszik szerepet.
A feszültség az utóbbi hetekben tovább fokozódott, amikor Kína válaszlépésként felfüggesztette a Nexperia-termékek exportját, érzékelhető sokkot okozva a nyugati autóiparban. A chipszállítmányok leállása miatt japán és kanadai gyárak termeléscsökkentésre kényszerültek, az európai autógyártók szakmai szervezete pedig már arról beszél, hogy "napokon belül" leállhatnak gyártósorok az alkatrészhiány miatt.
A diplomáciai dimenzió sem elhanyagolható: a brit-kínai kapcsolatok az elmúlt hónapokban egy kémkedési botrány miatt tovább romlottak, így a Nexperia-ügy újabb próbatételt jelent London számára. A brit kormány ugyanakkor óvatos egyensúlykeresésben van: miközben igyekszik kezelni a nemzetbiztonsági kockázatokat, arra is törekszik, hogy ne mélyítse tovább a már így is feszült viszonyt Pekinggel.
Európa most azon töri a fejét, miként lehet egyszerre biztosítani a technológiai autonómiát, a befektetői bizalmat és a stratégiai iparágak védelmét egy olyan globális szerkezetváltás közepén, amelyben minden tranzisztor számít.
