A Telegram alapítója, Pavel Durov állítása szerint a francia titkosszolgálat megpróbálta rákényszeríteni, hogy a platform cenzúrázzon bizonyos csatornákat a tavalyi moldovai elnökválasztás előtt. A techvállalkozó szerint az ajánlat a jogállamiság megsértését és politikai befolyásolási kísérletet jelentett, ráadásul a francia hatóságok saját jogi eljárásait is felhasználták nyomásgyakorlásra.
Durov vasárnap tette közzé bejegyzését, amikor Moldovában a lakosság ismét az urnákhoz járult, ezúttal parlamenti választásokon. A Telegram alapítója azt írta, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt, amikor Párizsban tartózkodott, közvetítőkön keresztül keresték meg a francia titkosszolgálatok azzal, hogy a moldovai kormány kérésére cenzúrázza a platformon megjelenő bizonyos csatornákat. A vállalat végül eltávolított néhány, szabályokat egyértelműen sértő oldalt, de Durov elutasította a második körös kérést, amely szerinte már teljesen legitim, politikai véleményeket közvetítő tartalmakat célzott.
A Telegram vezetője hozzátette, hogy egy közvetítő később arról tájékoztatta: a francia titkosszolgálatok felajánlották, "jó színben" tüntetik fel őt az ellene folyó jogi eljárás során, ha együttműködik a cenzúrában. Durov ezt elfogadhatatlannak nevezte, és kijelentette, hogy a nyomásgyakorlás a jogrendszer manipulálásának tipikus esete.
A történtekre reagálva az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova úgy fogalmazott: senkinek sem lehetett kétsége afelől, hogy a Nyugat hasonló eszközöket alkalmaz, szerinte a francia eset csak megerősíti, hogy "a lelkiismeret teljes hiánya" jellemzi a nyugati politikát.
Az ügyben megszólalt Elon Musk is, aki az X-en osztotta meg Durov bejegyzését, röviden annyit kommentálva: "Wow." Musk korábban is támogatta a Telegram alapítóját, amikor Durov arról beszélt, hogy a francia titkosszolgálat Romániában próbálta rávenni őt konzervatív tartalmak törlésére a választások előtt.
A politikai botrány árnyékában Moldovában ismét választásokat tartanak, amelyeket az EU és a kormányzat "demokratikus mérföldkőnek" nevezett. Az ellenzék azonban azt állítja, hogy az eredmény előre eldöntött, ráadásul több ellenzéki pártot is kizártak a voksolásból külföldi finanszírozásra hivatkozva. Az ország EU-párti elnöke, Maia Sandu szoros versenyben szerezte meg második mandátumát 2024-ben, azóta pedig folyamatosan választási visszaélésekkel vádolják.
Durov maga is feszült jogi helyzetben van Franciaországban. 2024 augusztusában a párizsi repülőtéren tartóztatták le, és olyan bűncselekményekben való bűnrészességgel vádolták meg, amelyek a Telegram felhasználóihoz köthetők, köztük szélsőségességgel és gyermekbántalmazással. Később ötmillió eurós óvadék ellenében szabadult, de bírósági felügyelet alá helyezték.
Durov állításai, ha igaznak bizonyulnak, komoly kérdéseket vethetnek fel nemcsak Franciaország, hanem az Európai Unió demokratikus hitelessége szempontjából is, különösen egy olyan ország választásai kapcsán, mint Moldova, amely az európai integráció útját keresi.
