Miben hasonlít egymásra a Sauber F1 csapat és a CERN kutatóközpont?

Minden kiemelkedő műszaki teljesítmény mögött kiemelkedő technológia áll. Nincs ez másképp a világhírű Forma 1-es csapat, a Sauber, valamint a szintén svájci központú nemzetközi részecskekutató intézet, a CERN esetében sem. Mindkét szervezetnél [b]nagyon komoly mennyiségű adatot kell kezelni gyorsan és költséghatékonyan, amely kihívásokra a NetApp FAS termékcsaládjára épülő megoldást választottak.[/b] [b]A Forma 1-ben minden miliszekundum számít.[/b] A műszaki tervezés, a szélcsatorna-tesztek, az edzés- és versenykörök telemetria-adatainak valósidejű feldolgozása alapkövetelmény a számítástechnikai háttérrel szemben, ahol az adat tárolásának és feldolgozásának sebessége szó szerint választóvonal lehet győzelem és vereség között. Nem meglepő, hogy a [b]Sauber csapat [/b]székhelyén, a svájci Hinwilben egy [b]FlexPod® alapú adatközpont[/b] üzemel, mely a [b]NetApp és Cisco által közösen fejlesztett[/b], rugalmasan méretezett, minősített vállalati adatközponti architektúra. A FlexPod rendszerkhez a Cisco adja a számítási kapacitást (szerverek) és a hálózati eszközöket, míg a NetApp adattárolók garantálják az egyszerű bővíthetőséget, kiváló tárolási és üzemeltetési hatékonyságot, valamint a magas rendelkezésre állást, melyek mind szükségesek a Sauber F1 csapat sikeréhez. A VMware virtualizációs környezet a FlexPod keretrendszerbe illesztve, integrált közös gyártói támogatással működik. Pillantsunk be a "motorháztető alá": Már a tervezési és tesztelési szakaszban a szélcsatorna-tesztek és áramlástani szimulációk adatai évente több tíz terabájtot igényelnek a NetApp Data ONTAP 8-as változatát futtató FAS3240 fürt közel fél petabájtos hasznos tárkapacitásából, mindezt azért, hogy újabb másodperceket faraghassanak le a köridőkből. A napi működéshez köthető negyven különböző üzleti és műszaki alkalmazás futtatása évente további 20TB kapacitást igényel. Az egymástól száz méterre található két szerverszoba közötti szinkron tükrözésre épülő MetroCluster rendszer a tervezett karbantartások és váratlan leállások esetében is folyamatos üzemet biztosít, az alkalmazások és felhasználók számára transzparens átállást végrehajtva. A SATA meghajtók intelligens flash alapú gyorsítással kombinálva olcsóbban képesek kiszolgálni az adatelérési igényeket mint ha kiskapacitású FC/SAS meghajtókból építkeztek volna. A kiemelkedően magas (90% feletti) desktop és szerver virtualizációs aránnyal és a deduplikációval további komoly megtakarításokat eszközölhet a rendszeres pontszerző F1 csapat, amely közvetlen kihatással van a működési költségeire. Versenyidőszakban minden egyes futott kör alatt autónként [b]100 különféle érzékelő adatai [/b]kerülnek továbbításra valós időben a FlexPod platformra. A gumik hőmérsékletétől a motor különféle jellemzőin át a környezeti változókig számtalan információ érkezik, hogy a csapat[b] azonnali döntéseket[/b] hozhasson a box-utcai kiálláskor kapott üzemanyag-mennyiségről, a cseregumikról, vagy épp az aktuálisan követendő versenystratégiáról. A FlexPod platform [b]csekély helyigénye és alacsony áramfogyasztása[/b] nem csak a svájci szerverszobában jön jól. A központi adatközpontjukkal megegyező architektúrájú, NetApp FAS3210-re épülő mobil adatközpont változatuk elődjéhez képest [b]50%-kal csökkentette[/b] a csapat szállítási költségeit, áramfogyasztását és kompakt mérete révén ideálisan könnyen szállítható az "utazó cirkusz" követésére bárhol a világon, ráadásul két és fél órán belül beüzemelhető érkezés után. * * * Sokat lehet olvasni a napi hírekben a [b]CERN[/b] elnevezésű svájci székhelyű nemzetközi részecskekutató intézetnél a hihetetlen méretű infrastrukturális beruházásokról, ám az kevésbé közismert, hogy az intézet és az informatika közös múltja milyen régre is vezethető vissza. A [b]CERN egyik vezető kutatója[/b] Tim Berners-Lee találta fel [b]1989-ben a World Wide Web-et[/b], annak érdekében, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá tegye az automatikus információelosztást a világ részecskekutatói között. Egy másik kutatójuk, Bent Stumpe és csapata pedig még [b]1973-ban az érintőképernyők kifejlesztése[/b] felett bábáskodott, melyeket anno részecskegyorsítók kezelőfelületének szántak, ma pedig nem létezhetne nélkülük [b]okostelefon[/b]. Bár a CERN kollégái kutatásaikkal az elméleti fizika és a világegyetem legmélyebb bugyraiba ássák magukat, mégis „melléktermékként” fantasztikus eredményeket szül a kutatói szükség és a gyakorlatiasság, mindannyiunk életére kihatást gyakorolva. Az aktuális kutatások fókuszát az „isteni részecskének” is titulált Higgs-bozon, az ún. „sötét anyag” és a világegyetem ősrobbanása alkotja. A kísérleteket a világ legnagyobb és legerősebb részecske-gyorsítójában, a Genf melletti [b]27km átmérőjű[/b] földalatti [b]LHC[/b]-ben hajtják végre. Egyetlen kísérlet egyetlen másodperce alatt [b]600 millió ütköző részecske[/b] által keletkező nyers mérési adatmennyiség az [b]egymillió gigabájtot[/b] is meghaladja másodpercenként, ezt szoftveresen kell megszűrni, hogy feldolgozható állapotba kerüljön – átlagosan 6 gigabájt másodpercenkénti mértékre. A kutatások hozzávetőleg [b]20PB tárolandó adatnövekedést[/b] produkálnak évente, mely adatokat folyamatosan [b]113 nemzet 608 egyetemének több mint 10 000 kutatója[/b] tölti le és dolgozza fel folyamatosan. Ha ez nem lenne elég kihívás egy [b]Big Data[/b] IT környezetnek, további sajátságos körülmény, hogy a teszteredmények távolról sem egységes méretűek. Egy-egy kísérlet között akár ötszörös nagyságrendi különbség is lehet a keletkező adatmennyiségben. A CERN ezen igények alapján kiírt tenderén [b]2007-ben a NetApp FAS adattárolási technológiája nyert[/b]. Eleinte az LHC adatainak valós idejű feldolgozását végző [b]Oracle RAC adatbázisok[/b] tárkapacitásához vezették be, mely annyira bevált, hogy [b]azóta szinte az összes (közel 100) adatbázisrendszerüket NetApp alapokra helyezték[/b]. Érdekes sarokszám, hogy a legnagyobb Oracle adatbázisuk a cikk írásának időpontjában [b]4,1 trillió sort számlált[/b], de ugyanúgy elképesztő feladat sok PB nyers adat indexelésének megvalósítása. Hogy érzékeltessük, az LHC által generált éves adatmennyiség [b]DVD-n tárolva magasabb lenne, mint a Mont Blanc.[/b] Mindemellett a 2500 alkalmazott és kutatók belső nyilvántartásait, bérszámfejtési rendszereit is a NetApp tárolókra bízták. A CERN a NetApp és az Oracle közös fejlesztéseit is kihasználja: az Oracle adatbázisok a NetApp FAS tárolókat [b]direct NFS[/b] alapon érik el, nagy sávszélességet és költséghatékony hálózatot biztosító [b]10Gb Ethernet[/b] kapcsolaton keresztül. A rendszerben folyamatosan használják a közel nulla helyfoglalású és teljesítmény veszteség nélküli SnapShot™, valamint az adatbázisok írható klónozásához FlexClone® integrált adatkezelési képességeket is. A [b]RAID-DP® dupla paritású lemezvédelmi redundanciával[/b] kombinálva mindezidáig adatvesztés nélkül tudták kiszolgálni kutatóikat, valamint az integrált adatvédelmi funkciókra építve [b]15 perc[/b] alatt képesek elvégezni egy egyébként heteket igénylő [b]100TB-s adatbázis helyreállítást[/b]. Megdöbbentő módon a fenti rendkívül magas igényeket kiszolgáló teljesítményt a NetApp Flash Cache alapú [b]intelligens, transzparens gyorsítótár és olcsó SATA diszkek kombinációjá[/b]val oldotta meg, közel egy petabájt kapacitást biztosítva. Így majdnem 35000 IOPS-ot értek el mindössze néhány miliszekundumos késleltetéssel. Ez [b]páratlan költséghatékonyság[/b]ot biztosít, ami ilyen adatmennyiségnél elsődleges fontosságú az intézet számára. A hihetetlen sebesség és költséghatékonyság mellett alap elvárás a minden körülmények közötti [b]leállásmentes üzem[/b], mivel minden kiesés Euro-milliókban mérhető. A magas rendelkezésre állást és a horizontális, szinte lineáris teljesítmény skálázhatóságot a tavaly bevezetett NetApp [b]Data ONTAP 8 fürtözött üzemmódja[/b] garantálja. Ezt az elképesztő mennyiségű adatot és azokat kiszolgáló tárolórendszert menedzselni sem kis kihívás. A [b]NetApp OnCommand felügyeleti szoftver[/b]e, valamint az [b]Oracle VM[/b] integrációját megkönnyítő NetApp [b]Storage Connect plug-in[/b] ideális felületet nyújtanak az Oracle virtuális gépek tárhely kezeléséhez, és a közvetlen NFS alapú tárhely eléréshez. A NetApp hivatalos angol nyelvű publikációiból további információhoz juthat: Esettanulmányok gyűjtő oldala:[b][/b] http://www.netapp.com/us/campaigns/builton/index.aspx#story1 SAUBER F1 sajtóközlemény http://www.netapp.com/us/company/news/press-releases/news-rel-20130115-690014.aspx SAUBER F1 esettanulmány műszaki részletei http://netapp.com/us/media/cs-sauber-na-164-1112.pdf CERN / LHC esettanulmány műszaki részletei http://www.netapp.com/us/media/cs-cern-na-134-0812.pdf