Nem egyszerű ugyanis kiszámolni, hogy pontosan miért is fizet a vállalat, mert a szolgáltatók változatos módon adnak kedvezményeket - írta az InfoWorldben megjelent, nyilvános felhőszolgáltatásokat összehasonlító cikkében Peter Wayner.
Kezdetben óraszám lehetett erőforrásokat vásárolni a felhőben, és az árat ennek alapján egyszerű volt kiszámolni. Ma azonban már nagyobb a választék. Az Amazon például úgynevezett tartalékolt instanciákat kínál azoknak a vállalatoknak, amelyek egy vagy három évre elkötelezik magukat az AWS mellett. A konstrukció lényege, hogy minél többet fizet induláskor a felhasználó, annál többet takaríthat meg. A Google pedig annál nagyobb árkedvezményt ad, minél többet használja az ügyfele a virtuális gépeket a felhőben, ehhez még hűségszerződést sem kell vállalni.
Nem csupán a számlázásra kell azonban odafigyelni. A virtuális gépek első ránézésre egyformának tűnhetnek, de a teljesítményük jelentősen eltérhet annak függvényében, hogy a felhasználó mekkora RAM-ot választott hozzájuk, vagy például lemezre is akar írni az alkalmazása. Az architektúrák és az alkalmazások nagyon különbözőek lehetnek, ezért érdemes teljesítményteszteket végezni, mielőtt a vállalat előfizetne a felhőszolgáltatásra.
Lényeges különbségek
Ha csupán egy rövid projekthez kellenek a virtuális gépek a felhőben, ezek a különbségek aligha számítanak, azonban hosszabb távon nem mindegy, hogy a vállalat kétszer akkora teljesítményt kap-e, ha kétszer annyit fizet. A teljesítmény és az ár pedig szolgáltatónként és konstrukciónként nagyban eltérhet.
Különbséget jelent például, hogy a vállalat milyen operációs rendszert választ. A Linux kézenfekvő opciónak tűnik, azonban többféle változata is elérhető a felhőben, például az Amazon Web Services és a Google Cloud Platform is saját disztribúciót kínál szolgáltatásán keresztül.
Persze nem az egyedüli választási lehetőség a Linux. A felhőszolgáltatások jellemzően felárral kínálják a Windows operációs rendszert, azonban a Microsoft Azure szolgáltatás bizonyos konfigurációiban nem kell érte külön fizetni. A Microsoft technológiájára támaszkodó vállalatoknak ezt érdemes szem előtt tartaniuk.
A Joynet Cloud az Open Solaris egy változatát kínálja SmartOS néven, amely a Javában írt alkalmazásokhoz például nagyobb teljesítményt adhat, de az igazi előnye, hogy a Docker konténerek is futnak rajta.
Igaz, mindegyik felhőszolgáltató támogatja a Docker konténereket, különbségek azonban vannak közöttük. A Joynet opciója a csupasz vason elérhető, nagy teljesítményhez jó, a Google Kubernetes eszköze pedig a konténerfürtök kezelését könnyíti meg. Az Azure a választás lehetőségét kínálja a Mesos/Marathon és a Docker Swarm között, és az Amazon is saját megoldását kínálja a konténerek menedzseléséhez. Az IBM Cloudban (a SoftLayeren) a konténerek futtatásában a vállalatok magukra lehetnek utalva, azonban az IBM Bluemix felügyeleti szolgáltatásokat ad hozzájuk.
Adattárolás
Különösen az adattároláson érezhetőek a virtualizáció hatásai, mert az adatbázisok teljesítményét nagyban befolyásolja a merevlemezek írási és olvasási sebessége, amely minden virtualizációs réteg hozzáadásával csökkenhet. Eltérő, hogy a felhőszolgáltatók ezzel mit kezdenek, mert feltételezik, hogy minden vállalat úgyis az általa választott adatbázist akarja használni. Opciók azért vannak.
Az IBM Cloud például MongoDB adatbázist kínál különböző munkaterhelésekre hangolt virtuális gépeken, és hasonló megoldásokkal más szereplők is szolgálnak. A Google palettáján például egy NoSQL termék, a Cloud Datastore is megtalálható a Cloud SQL mellett, és természetesen a Microsoft is kínálja SQL Serverét az Azure-ban, míg az Amazon palettáján a MySQL-re épített, nagy teljesítményű adatbázis-szolgáltatások találhatók.
Glacier néven az Amazon olyan szolgáltatást is kínál, amelyet nem az azonnali, hanem a több órás átfutást megengedő adatelérésre szabott. A Joynet Manta rendszere pedig a feldolgozási teljesítményt viszi az adatokhoz. Több programozási nyelvet is támogat, és olyan kód írható benne a felhőben tárolt adatok lekérdezéséhez, amely helyben, a vállalat adatközpontjában fut.
Hálózati elérés
Felhőszolgáltatások esetében kulcskérdés a hálózati elérés. Egyes szolgáltatók, mint például az IBM, virtuális magánhálózatokat kínálnak, amelyek elszigeteltek a nyilvános internettől. Nem tökéletes megoldás, mert a felhőben a biztonság kérdése sosem tisztázott egészen, kiindulásnak azonban jó lehet.
A szolgáltatók többsége adatközpontjainak földrajzi elhelyezésével is hangsúlyozza az adatok védelmére tett erőfeszítéseit. Az adatokat jellemzően három, elkülönült helyszínen is replikálják, a vállalatok ennek tudatában jobban eldönthetik, mely szolgáltatás felel meg számukra. A Google például nagyon áttekinthetően árazza az adatközpontok közötti hálózati sávszélesség használatát, ami különbözik az egyazon adatközponton belüli virtuális gépek adatkommunikációjának díjától.
Megtévesztő lehet persze a hálózati adatforgalom költsége, mivel a szolgáltatók a feltöltésért jellemzően nem számítanak díjat, csak a letöltésért, ezt érdemes szem előtt tartani a várható költségek kiszámításánál.
Az alapokon túl
A célrendszerek képezik a felhőszolgáltatások legérdekesebb részét. Az Amazon például olyan videokártyákat (GPU-kat) is kínál felhőjében, amelyekre a fizikusok, a biológusok és a számítógép-kutatók is átszabták már algoritmusaikat. Csupán egyetlen példája ez annak, hogy a felhőszolgáltatások mennyire megkönnyíthetik mindenki számára a különböző architektúrákkal való kísérletezést.
Nem kell azonban minden esetben speciális hardver a különleges szolgáltatásokhoz. Az itt említett piaci szereplők mindegyike kínál Hadoop gépeket, amelyek teljesítményét a különböző bigdata-alkalmazásokhoz hangolta.
A Microsoft például egy sor adatelemző szolgáltatást kínál Azure felhőjében, az adatokat csak fel kell tölteni, és a mély üzleti betekintést adó, látványos grafikonokat előállító algoritmusok már futnak is. Az IBM Bluemix szolgáltatásán keresztül a Watson mesterséges intelligencia prediktív analitikai képességei hasznosíthatók, míg az Amazon a tanuló algoritmusok egy szűkebb választékát kínálja fejlesztőknek és üzleti elemzőknek. A Google machine learning szolgáltatásának előzetese nemrég vált elérhetővé.
Néhány újabb felhőszolgáltatás a virtuális gépek nagy számban történő automatizálása mellett azok egyedi módosítását is lehetővé teszi. Az Amazon felhőjében például több száz virtuális gép hozható létre ugyanabból a szoftverképből, majd olyan konfigurációs információ küldhető rájuk, amely alapján módosítják magukat - ehhez nem kell minden gépre külön bejelentkezni, és változtatni a beállításokon. A sok virtuális gépet használó vállalatoknak az automatizálás lehetősége sokat jelent, és a felhőszolgáltatók ehhez egyre több támogatást fognak adni.
Válasszunk felhőt!
Mindebből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy minden vállalat számára más felhőszolgáltatás felelhet meg a legjobban. Az egyik szervezetnek kedvező árú lehet a virtuális gép vagy a hálózathasználati konstrukció, amely a másiknak túl költséges lenne. Ezért időt kell szentelni a tesztelésnek és a számolásnak, csak így választható ki az adott alkalmazáshoz a megfelelő felhőszolgáltatás.
Ez azonban a dolog lényege is. A felhőszolgáltatások első pillantásra egyszerűvé teszik nagyszámú szerver hozzárendelését és működtetését, a szolgáltatók azonban - az ezzel járó problémák megoldásán túl - megkönnyítik azt is, hogy a vállalatok különböző architektúrákkal kísérletezzenek. Ha nem kell a fizikai infrastruktúrával vesződni, a látóhatár kitágul, és az ember rájön, hogy a felhőben mindig adott még több lehetőség.
