Tavaly március végén választott új vezetőséget a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége. A közgyűlés a szervezet elnökévé Fritsch Róbertet, a Fővárosi Vízművek informatikai igazgatóját választotta, aki 2014 óta tagja, 2019 óta pedig alelnöke volt a szervezetnek. Az azóta eltelt, válságokban gazdag másfél év megpróbáltatásairól és az ebben a környezetben mégis egyre sikeresebb szervezetről kérdeztük.
Computerworld: Egy igen zűrzavaros időszakban vette át az elnökséget, hogyan értékeli az elmúlt másfél évet saját munkája szempontjából?
Fritsch Róbert: A kritikus infrastruktúrák közé tartozó létfontosságú rendszerek és létesítmények üzemeltetőinek folyamatosan készen kell állniuk a rendkívüli eseményekre és helyzetekre, valamint azok kezelésére. Mivel az ivóvízellátás és -elosztás is ide tartozik, a Vízmű informatikai vezetőjeként a válsághelyzetek nem idegenek a számomra. Azt se felejtsük el, hogy a koronavírus-járványt megelőzően már küzdöttünk a madárinfluenza okozta kihívásokkal, szerencsére abból nem lett emberi életeket is veszélyeztető világjárvány, de így is okozott kisebb-nagyobb gondokat. Mivel maximálisan fel voltunk rá készülve, nemcsak a szabályozások, hanem a folyamatok szintjén is, a pandémia már nem érintett váratlanul. Ezt a tapasztalatot pedig az MVISZ elnökeként a szervezet működésénél is alkalmazni tudtam, ami lehetővé tette, hogy előrelátóan működjünk, hatékonyan reagáljunk, így könnyebben átvészeljük ezt az időszakot.
Bár eleinte úgy éreztük, hogy a világ átalakulása, a távmunka, a megváltozott élethelyzet a rendezvényeinket visszavetette, ám hamarosan mindez egy olyan újfajta lökést és lendületet adott, ami még az informatika korszakában is elképzelhetetlen voltak addig. Mindent, amit addig csakis személyes jelenléttel tudtunk elképzelni, felváltotta az online verzió. Ezt nagyon hamar az MVISZ mindennapi rutinjává tudtunk tenni, a tagság pedig mit sem veszített lelkesedéséből. Persze, amint lehetett, azonnal tartottunk személyes összejövetelt, így egyik évben sem maradt el legnagyobb éves rendezvényünk, az INFOGOLF. Mindez annyira jó bevált, hogy a járványhelyzet javulása ellenére is fennmaradtak a hibrid megoldások.
A mi szempontunkból ez az eredményesség főként annak köszönhető, hogy míg az ilyen-olyan ad hoc szervezeteknél nem mozdult meg senki, addig a mi közösségünk aktív, összetartó és jól működő, tagjaink ismerik egymást, a szakmain túl sok baráti kapcsolat is kialakult. Épp ezért nem is törekszünk arra, hogy óriási szervezetté váljunk és meglazuljanak ezek a szálak, pont arra tesszük a hangsúlyt, hogy minőségi viszonyt építsünk ki egymás között, ahol elsődleges szerepe van a kapcsolatoknak és a networkingnek.
CW: Milyen változást tapasztalt a vezető informatikusok körében és hogyan vette a szakma az akadályokat összességében?
Fritsch Róbert: Nagyon eltérően reagáltak az egyes szektorok. Az egyik véglet a magyarországi multinacionális cégeknél volt látható, ahol sok esetben még a mai napig sem lehet az irodákba bemenni, a másik az államigazgatásnál, amely talán kulturálisan még jóval kevésbé sem volt felkészülve a váratlan eseményekre, mint technológiailag. E kettő között helyezkednek el széles skálán a kkv-k: attól függően, hogy melyik iparágban dolgoznak, kerültek könnyebb vagy nehezebb helyzetbe, amit azonban mindenképpen súlyosbított, hogy informatikailag sem voltak felkészülve az ilyen eshetőségekre. De úgy gondolom, az egész informatikai ágazat számára ez egy nagyon jó lehetőség volt arra, hogy teljes erőbedobással bizonyítson az üzleti élet előtt. Ismét megmutattuk, hogy igenis lehet ránk számítani, és megoldottuk minden problémájukat. Mivel a jó IT észrevehetetlen, általában csak akkor tűnik fel az embereknek, ha nem működik vagy lassú, így általános vélekedés, hogy mindig csak a baj van vele, az informatikus pedig szinte elérhetetlen. De most itt bebizonyosodott, hogy az egész társadalom számíthat az informatikai technológiákra.
CW: Visszatekintve, a pandémia okozott-e az átlagos incidensekhez képest nagyobb stresszt az IT-vezetők körében? Az akkor meglépett fejlesztések gyümölcsei élvezhetőek most, vagy inkább egy égető lemaradást hozott be a legtöbb szervezet?
Fritsch Róbert: A krízishelyzetek nemcsak a kritikus infrastruktúráknál gyakoriak, az IT-ban is rendszeresen előfordulnak, a pályafutásom alatt már nem egy ilyen esettel találkoztam, de eddig általában a klímával vagy az áramellátással volt a legtöbb probléma. Szerencsére az utóbbi időben egyre kevesebb gond adódik, mivel a technológiák fejlettebbek és a hibatűrés is magasabb szintű lett. A stressz az IT-szegmensben is különféleképpen érintette az embereket: volt, aki nagyon nehezen viselte a bezártságot, míg mások kifejezetten örültek neki, mert általában sem szeretik, ha túl gyakran hozzájuk szólnak. Bár valamennyire ez is ágazatspecifikus, de az tény, hogy az egész világ eltolódott egy erőteljes online irányba, a tagvállalataink személyes ügyfélszolgálatain mindenhol lecsökkent a forgalom, sokkal inkább az internetes felületeket használják az ügyfelek, és tulajdonképpen már nem is akarnak mindent személyesen intézni. Az irodai munkában is egyértelmű létjogosultságot szerzett a távmunka, aminek aránya az IT-szektorban igen magas, 70-80 százalékos, de szerencsére nem is próbálják meg az informatikusokat a munkáltatók bekényszeríteni. Ezt még olyan vállalatoknál is látjuk a tagság körében - például a bankoknál -, ahol alapvetően a személyes jelenlét a policy. Ami érthető, hiszen senki sem szeretné, hogy a bankszámlatitkát az ügyintézőnek a férje vagy a felesége nézegesse, de az informatikusokkal azért muszáj kivételt tenniük, mert az egész ágazatban a távoli munkavégzés mára sztenderd lett.
Fritsch Róbert
2014 óta tagja a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetségének, amelynek munkáját az előző ciklusban, 2019 óta alelnökként segítette. Szakmai pályafutását a Kontrax Zrt.-nél kezdte, majd hosszú időt töltött az Aegon Biztosítónál informatikai szakértőként, később fejlesztési vezetőként. Az AAM tanácsadó cégnél belekóstolt a tanácsadói munkába is. A Fővárosi Vízműveknél 2001 óta dolgozik informatikai igazgatóként.
Szerencsére, egyáltalán nem érezhető a munkavállalók részéről semmiféle teljesítménycsökkenés, ugyanolyan hatékonyak, mintha az irodában ülnének. Természetesen ehhez másfajta vezetési módszerekre és fejlett technológiákra van szükség. Háttérbe szorul a vezetők személyes hozzáadott értéke, amit más módszerekkel kell helyettesíteniük. A hatékonyság tekintetében pedig be kell vetni olyan technológiai eszközöket, amivel a dolgozókat mérni, ellenőrizni lehet. A Vízműnél is működik egy ilyen rendszer, ami figyeli a munkaidőt és a produktivitást. Mindenki akkor foglalkozik a munkájával, amikor tud, de le kell dolgoznia a munkaidejét, ebben a fázisban pedig nem lehet online újságot olvasgatni. Ezt a fajta kontrollt mégis szeretik a munkavállalók: elégedettek vele, mert így mindenki pontosan tudja, mennyit tett le aznap az asztalra.
A home office egyébként nem új keletű dolog a Vízműnél, akkor kezdtünk bele, amikor a Dózsa György útról átköltöztünk az új székhelyünkre, a tízemeletes épületből két szintre, így már akkor adott volt a feladat, hogy nem lehet ugyanannyi ember egyszerre bent az irodában, mint régen.
CW: Mennyire érezhető a kiberháborús helyzet a magyarországi IT-vezetők számára?
Fritsch Róbert: Ahogy a háború elkezdődött, a támadási kísérletek száma Magyarországon valóban ugrásszerűen megnőtt, szerencsére azóta már enyhült a helyzet. Eleinte hullámokban érkezett, voltak olyan hetek, amikor egyes nagyvállalatokat folyamatosan ért a provokáció keleti irányból. Biztonsági szempontból nagy kihívás előtt a komoly hiányosságokkal és lemaradásokkal küzdő kisvállalati szektor és egészségügy áll. A KKV-knak a cloud technológiák sokat segítenek, előszeretettel költöznek át a földi környezetből a felhőbe, mert ott jóval magasabb szintű az IT-biztonságuk. A probléma azonban ott kezdődik, hogy ezeknél a szervezeteknél nincs is informatikai vezető, nincs informatikai stratégia, nincs információbiztonsági irányítás.
Az ipari rendszerek esetében az is jellemző, hogy ezeket már nagyon régen, akár évtizedekkel ezelőtt bevezették, és nem szívesen nyúlnak hozzá, a rendszerfrissítéseket pedig szándékosan nem végzik el - például egy olajfinomítónak vagy egy atomerőműnek az informatikai rendszeréről beszélek, amelyek hermetikusan le vannak választva az internetről a legtöbb esetben, de bizony előfordulhatnak közműveknél, bankoknál olyan átjárók, amik nincsenek szem előtt, így viszont a biztonsági rések hamar fel tudnak szaporodni. Ezeknek a rendszereknek a védelmével is egyre többet kell foglalkozni, mert a leginkább kitettek a támadási vagy behatolási kísérleteknek.
CW: Ennek eredményeként a CIO-k mellett a CISO-k és DPO-k szerepe megerősödött-e a cégeken belül, várható a felemelkedésük?
Fritsch Róbert: A nagyvállalati szektorban, a multinacionális cégnél napjainkra teljesen szétváltak ezek a pozíciók, már csak a törvényi szabályozás miatt is, amely előírja, hogy teljesen függetlennek kell lennie az informatikai biztonsági felügyelőnek az informatikai szervezettől. Ebből a szempontból a KKV-szektor szintén egyre nagyobb kihívások előtt áll, miután az Európai Uniónak a nemrég megjelent NIS 2 irányelve már nem csak a kritikus infrastruktúrákra korlátozódik, azaz kiszélesíti azt a kört gyakorlatilag, amire az informatikai, biztonsági követelmények vonatkoznak - ez pedig a kisebb cégeknél komoly fennakadásokat okoz majd. Gondoljunk csak a beszállítói láncokra, amelyeknél egy-egy informatikai biztonsági esemény megakaszthat akár egy teljes autógyárat is, vagy egy nagyobb bankra, ha ott az egyik beszállító informatikai cégnél következik be valamilyen incidens.
CW: A sok válságtényező fényében jut-e elég energia az ESG-re?
Fritsch Róbert: Ebben az esetben is szétválnak a vállalatok: azoknál a multiknál, ahol központilag van erre energia, szervezett tudás és tapasztalat, ott ezt nagyon komolyan veszik és globális sztenderdek mentén teljeskörűen bevezetik - a skandináv országokból származó vállalatok a legprofibbak ebben. A magyar tulajdonú vállalatoknál ez ilyen erőteljesen még nincs a zászlókra tűzve. De azt gondolom, hogy a mostani energiaválság automatikusan előtérbe helyezi a környezetvédelmet és az alternatív, zöld energiák használatát, mind a lakosság, mind a döntéshozók szempontjából.
CW: Milyen más kihívásokkal küzdenek még az IT-vezetők?
Fritsch Róbert: Az a szerencsénk, hogy az utóbbi válsághelyzetek annyira megerősítették az informatikai ágazat tekintélyét, hogy most már nem csak költségközpontnak tartják a vállalati vezetők az IT-osztályt, sokkal inkább mint hozzáadott értéket szállító egységre tekintenek ránk, így nincs már meg az erős költségnyomás, ami korábban általános volt. Az látszik, hogy egy újabb gazdasági válság közeledik a szabályozási környezettől függetlenül: magas infláció, kiszámíthatatlan árak, a forint árfolyamának esése, mivel az informatikában a felhasznált anyagoknak, szolgáltatásoknak túlnyomó része importtermék, így ezeknek az ára nagyon váltakozó lesz.
CW: Mik a főbb tervek a következő időszakra?
Fritsch Róbert: Idén volt 25 éves a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége, a születésnapot megünnepelve idéztük fel a szervezet megalapítását, ami Cannes-ban egy konferencián történt, és mint kiderült, hogy akkor még huszonévesen, de én is ott voltam eme jeles pillanatnál. Így nagyon büszke vagyok rá, hogy most már elnökként vehetek részt a szervezet munkájában. Alapvetően a hagyományokat kívánjuk továbbvinni, hiszen mindannyiunk számára nagy öröm egy ilyen nagy múltú szervezetben aktívan dolgozni. Fontosnak tartjuk az oktatásban, a munkacsoportokban végzett szakmai tevékenységünket, illetve célunk a horizontális kapcsolatoknak létrehozása a vevői oldal szakemberei és a vezető informatikusok között.
CW: Esetleg jön egy nyugalmasabb időszak, vagy az informatikai vezetők megpróbáltatásának kora még nem járt le, így napról napra felkészültebben kell a kihívásokkal szembenézni?
Fritsch Róbert: Nem hiszem, hogy lesz nyugalmasabb időszak. Az informatikának a jelenléte a teljes világgazdaságban egyre jelentősebb. Míg évtizedekkel ezelőtt a kőolajipari vállalatok számítottak igazán, addig a tőzsdén ma az informatikai cégek a meghatározók, és ez egyre inkább így lesz. Az élet minden területére beszivárog az informatika, olyan helyekre, amire ma még nem is gondolnánk.
Ha olyan 5-10 évvel tekintünk előre, akkor az egyik fő irány az IoT lesz, ami jelentősen befolyásolja majd az életünket, mert tényleg minden mindennel kommunikálni fog.
A másik irányvonal az automatizáció, ami az elmúlt években eléggé a felszínre tört, de csupán a fizikai automatizációról, tehát a robotizációról szólt - noha kezdetekben a gyárakban jelent meg, ez egyre inkább ki fog terjedni a hétköznapi életre is. A munkaerőhiány, a társadalom elöregedése, a demográfiai trendek miatt azt fogjuk tapasztalni, hogy a bevásárlóközpontban már nem takarítószemélyzet ül majd a takarítógépen és megy körbe-körbe, illetve nem biztonsági őr fogja a rendet felügyelni, hanem sokkal inkább valami kis robotszerű szerkezet. Európában még annyira nem futottak fel ezek a megoldások, de Ázsiában már egyértelműen jelen vannak, amit Japánban lehet látni, az az igazi technológiai jövő.
A Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége (MVISZ)
A hazai vállalatoknál dolgozó vezető informatikusokat tömörítő nonprofit egyesület, amely az informatikai megoldások alkalmazóinak szempontjából támogatja az informatikai kultúra fejlődését és terjesztését.
Az MVISZ elsődleges célja, hogy növelje a szervezet ismertségét, megőrizze azt a szerepét, amit az elmúlt közel 25 évben betöltött a hazai társadalomban. Egyik küldetése az informatikai szektor képviselői közötti érdekegyeztetés, a közös vélemény kialakítása, ezt segítik elő a különböző munkacsoportok is, illetve az oktatásban vállalt szerepük erősödése: tanácsadóként és vizsgáztatóként is részt vesznek az egyetemi informatikai képzésben, középiskolák számára pályázatokat, díjakat írnak ki, valamint nyári informatikai táborokat szerveznek a jövő leendő szakemberei számára. Emellett természetesen szakmai tanácsadást nyújtanak a kormányzati informatikai programokhoz.
Az MVISZ fontosnak tartja a szakmai kapcsolatok építését és erősítését, a tudásmegosztást, az érdekképviseletet, valamint a lobbitevékenységet. Jelenlegi periódusában a szervezet kiemelten foglalkozik a digitális transzformációval, a digitális oktatással, a digitális készségek fejlesztésével, valamint a női esélyegyenlőség növelésével és az utánpótlás neveléssel az IKT-szektort érintően.
A szervezet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében további nagyvállalatokat vár szakmai közösségébe.