Új fejlesztési hullám körvonalazódik a hazai középvállalatoknál: a 379, ERP-döntésekben érintett vállalati vezető és szakértő megkérdezésével készült felmérésben a válaszadók 84 százaléka biztosnak vagy valószínűnek tartja ERP- vagy más üzleti rendszerének korszerűsítését a következő egy-két évben. A tervezett IT-fejlesztések között az AI és az automatizáció áll az első helyen, miközben a jelenleg helyben telepített vállalatirányítási rendszert használók több mint háromnegyede felhő- vagy hibrid működés felé mozdulna.
Az "AI- és ERP-felkészültség a magyar középvállalatoknál" felmérés eredményeit az SAP Hungary a szeptember 14-15-én, a balatonfüredi Kongresszusi Központban megrendezett SAP NOW AI Tour 2026 sajtótájékoztatóján mutatta be. A kétnapos rendezvényen a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazását, az SAP innovációit és a vállalati tapasztalatokat előadások, esettanulmányok és kerekasztal-beszélgetések dolgozták fel. Hidvégi Péter ügyvezető igazgató nyitóelőadása szerint több mint 1100 vendég számára több mint száz előadással, bemutatóval és beszélgetéssel készültek, köztük harmincnál több ügyféltapasztalatot bemutató programmal.
"A középvállalati szektor stratégiai jelentőségű számunkra, mert ezeknél a cégeknél a digitalizáció már közvetlenül növekedési és versenyképességi kérdés, miközben sokszor még több, egymástól elszigetelt rendszer és manuális folyamat nehezíti a működést" - mondta a kutatás kapcsán Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója. A vállalat célja, hogy a felhőalapú, skálázható megoldásokkal és az üzleti folyamatokba épített AI-képességekkel a középvállalatok is integrált és automatizált működést építhessenek, és informatikai rendszereik ne váljanak a növekedés korlátjává.
Hirdetés
A fejlesztési szándék mögött jelentős integrációs hiányosságok állnak. A megkérdezettek 49,3 százaléka több, csak részben integrált üzleti rendszerrel működik, 19,3 százalékuk szigetszerű rendszerekre és Excelre támaszkodik, további 7,4 százalékuk pedig nagyrészt manuális működést jelzett. A fő folyamatokat lefedő integrált ERP-t mindössze 24 százalék használ. Az SAP-megoldásokat alkalmazó vállalatok körében ez az arány 37,7 százalék, a nem SAP-ügyfeleknél 15,5 százalék.
A költési várakozások is a fejlesztési szándék fennmaradására utalnak: rövid távon 38,5 százalék növekedésre számít, 47,8 százalék változatlan aránnyal tervez, és csak 10,6 százalék vár csökkenést. A leggyakrabban tervezett fejlesztési terület az AI és az automatizáció, 48 százalékos említéssel; ezt a beszerzés 43,8, valamint a kiberbiztonság 42,7 százalékkal követi.
Hidvégi Péter a konferencia nyitóelőadásában arról beszélt, hogy a vállalatoknak a napi teljesítmény fenntartása mellett kell átalakítaniuk működésüket. Az erősödő verseny, a geopolitikai bizonytalanságok és az ellátási láncokat érintő változások egyszerre teszik szükségessé az alkalmazkodást és a hosszabb távú tervezést. Az SAP tapasztalatai szerint az ERP-verzióváltás és az AI bevezetése is egyre gyakrabban kerül közös napirendre: az ügyfelek egy része már a rendszerátállás előtt elkezd AI-megoldásokkal dolgozni, mások a két átalakulást párhuzamosan hajtják végre.
A felhő terjedésének már a jelenlegi használatban is látható nyoma van. A kutatásban részt vevő vállalatok 39,6 százaléka felhőalapú, 36,4 százaléka helyben telepített, 24 százaléka pedig hibrid vállalatirányítási rendszert használ. A jelenleg helyben telepített rendszerrel működők 76,8 százaléka biztosan vagy valószínűleg felhő- vagy hibrid megoldásra állna át, a hibrid rendszert használók 70,4 százaléka pedig a teljesen felhőalapú modell felé nyitott. Ezek az eredmények kisebb almintákon születtek, de mindkét csoportban ugyanabba az irányba mutatnak.
A felhő-ERP kiválasztásakor az adatbiztonság a legfontosabb kritérium: 76,8 százalék tartja kifejezetten fontosnak. Az egyszerű használhatóságot 63,3 százalék, a folyamatosan elérhető új funkciókat 49,9 százalék, az AI-funkciókat pedig 42,5 százalék emelte ki. A döntéshozók körében az AI-funkciók elérhetőségét már 61,5 százalék nevezi kifejezetten fontosnak, a gyors bevezethetőséget 60,4 százalék, a skálázhatóságot pedig 53,1 százalék.
A konferencia kerekasztal-beszélgetésén Hidvégi Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az adatbiztonság és az innováció lehetőségeit vállalatonként, üzleti területenként és folyamatonként szükséges mérlegelni. Más megközelítést igényelhet, ha egy adat nem hagyhatja el a vállalatot vagy az országot, és mást, ha európai környezetben is kezelhető. Értelmezésében a biztonsági elvárások meghatározásakor az elérhető üzleti értéket és a technológia használatával járó kitettséget egyaránt figyelembe kell venni.
Az AI iránti érdeklődés közben egyre konkrétabb feladatokhoz kapcsolódik. A válaszadók 55,4 százaléka tartaná hasznosnak az ERP-be épített AI-agenteket, például a cashflow-előrejelzés, a hóvégi zárás gyorsítása, az értékesítéstámogatás vagy a dokumentumfeldolgozás területén. Az egyedi, vállalatspecifikus AI-alkalmazások fejlesztésének lehetőségét 49,9 százalék, az AI-asszisztenst 41,2 százalék említette. A hagyományos felhasználói felület AI-jal való kiváltását ugyanakkor csak 20,6 százalék tartja hasznosnak.
A döntéshozók különösen az AI-agentekre és az asszisztensekre nyitottak, a szakértők és a belső megrendelők pedig az egyedi AI-alkalmazásokban látnak nagyobb lehetőséget. A válaszok alapján a vállalatok elsősorban olyan képességeket keresnek, amelyek közvetlenül segítik üzleti folyamataikat, és kézzelfogható feladatokat vesznek át vagy gyorsítanak fel.
Ezt az irányt foglalja keretbe az SAP autonómvállalat-koncepciója. Hidvégi Péter nyitóelőadásában hangsúlyozta, hogy az elnevezés több éve zajló termékfejlesztési munkát fog össze: a szolgáltatásként nyújtott vállalati alkalmazások, az üzleti folyamatok ismerete és az adatokat értelmezhető összefüggésekbe rendező tudásgráf együtt teremt alapot az AI-agentek működéséhez. Az SAP álláspontja szerint az AI akkor tud üzleti értéket létrehozni, ha a vállalati adatok és folyamatok kontextusában dolgozik.
Az ügyvezető egy beszerzési folyamat példáján mutatta be a tervezett munkamegosztást. Egy eszköz beszerzéséhez ma több munkatárs együttműködésére, specifikációkra, egyeztetésekre, szállítói ajánlatokra és a beérkezés utáni elszámolásra van szükség. Az SAP elképzelése szerint a felhasználó a jövőben egy AI-asszisztenssel egyeztetheti a feladatot, az egyes részfolyamatokat pedig az asszisztens által koordinált agentek hajthatják végre.
Egy másik, jövőbeli működést szemléltető példában a végtermék iránti kereslet növekedése indítja el a gyártási terv módosítását, majd a szükséges alapanyagok beszerzésének újratervezését. A felhasználó ebben a modellben természetes nyelven kommunikál az asszisztenssel, és egyre inkább irányító szerepet tölt be. Hidvégi szerint a fejlesztések célja, hogy a rendszer az adott feladathoz szükséges adatokat és kezelőfelületet is a felhasználó helyzetéhez igazítsa.
A technológiai beruházásoktól a megkérdezett vállalatok elsősorban hatékonyságjavulást várnak. A fejlesztést tervezők 64,1 százaléka hatékonyságnövelést, 51,5 százaléka versenyképesség-javulást, 47,5 százaléka árbevétel-növekedést jelölt meg célként. A költségcsökkentés 31,6 százalékkal csak az ötödik helyen áll. Egy új vállalatirányítási rendszerrel szemben a két legerősebb elvárás az adatbiztonság és a működési hatékonyság, 53,3, illetve 50,1 százalékkal; az AI- és automatizációs lehetőségek 38,5 százalékkal kerültek a harmadik helyre.
Az adatok használhatósága ugyanakkor nem mindenhol tart lépést az ambíciókkal. A válaszadók 53,8 százaléka szerint adataik nagyrészt egységesek, jól strukturáltak és könnyen elérhetők, 43 százalék azonban úgy látja, hogy bár sok adat áll rendelkezésre, azokból nehéz gyorsan üzleti információt nyerni. A következő fejlesztési szakaszban ezért az adatminőség mellett az integráció, az elérhetőség és az üzleti kontextus is meghatározó lehet.
A kerekasztal-beszélgetésen az MVM képviseletében felszólaló szakember is az üzleti folyamatok és az adatok rendezettségét emelte ki. Vállalati környezetben már annak tisztázása sem magától értetődő, hogy pontosan mit szeretnének kérdezni az AI-tól, és milyen folyamatot akarnak javítani a segítségével. A beszámoló szerint a kiválasztott folyamatokon lépésről lépésre haladnak végig, vizsgálják az AI lehetséges szerepét, az eredményeket pedig folyamatosan ellenőrzik.
Az MVM-nél megfogalmazott cél a növekvő feladatmennyiség hatékonyabb kezelése. A megszólaló óvatosan ítélte meg, hogy a vállalatcsoport 2030-ra teljesen autonóm működésre állhat-e át, az AI-agentekkel támogatott, jobb folyamatok kialakításában azonban lehetőséget látott. Ez a megközelítés a kutatásban megjelenő hatékonysági elvárást konkrét szervezeti feladathoz köti: a rendelkezésre álló munkatársakkal kell produktívabban működni.
Az ember és az AI közötti feladatmegosztásról Gerendai Károly vállalkozó is beszélt a konferencia színpadi interjújában. Bár magánemberként tudatosan távolságot tart több digitális eszköztől, vállalkozásaiban ösztönzi az új technológiák használatát, és felelősöket jelölt ki az AI kínálta lehetőségek vizsgálatára. Megközelítésében a vezető feladata az is, hogy megtalálja azokat a szakembereket, akik értik és használni tudják ezeket az eszközöket.
Gerendai a mesterséges intelligenciának az előkészítő munkában, a piaci trendek feltárásában és mások gyakorlatának megismerésében lát szerepet. Ezt követően azonban a vállalkozásnak kell meghatároznia, hogy miben akar eltérni a megszokott megoldásoktól. A szórakoztatóiparban és a turizmusban különösen fontosnak tartja az egyediséget, az emberi érzékelést és az intuíciót, amelyekkel az adatokból kirajzolódó kép kiegészíthető.
A Sziget kapcsán az egyetlen célcsoportra történő folyamatos optimalizálás veszélyére is rámutatott. Ha egy rendezvény mindig csak a meglévő látogatóit kérdezi arról, mit szeretnének, figyelmen kívül maradhatnak azok, akik már nem járnak oda, vagy eleve nem érzik megszólítva magukat. Gerendai szerint ezért a vezetői gondolkodásnak az adatok és válaszok értékelése mellett arra is ki kell terjednie, hogy jó kérdésekből indultak-e ki, és nem szűkítették-e be saját lehetőségeiket.
A válaszok ellenőrzésének jelentőségét Sándor Zsolt is hangsúlyozta a kerekasztalon. Úgy látja, hogy az AI gyors fejlődése felértékeli az alkalmazkodási és tanulási képességet, valamint azt az ítélőképességet, amellyel a felhasználó meg tudja állapítani, mennyire hiteles és használható egy eredmény. Kockázatként említette, hogy a technológiába vetett bizalom idővel háttérbe szoríthatja a válaszok kritikus vizsgálatát.
A beszélgetésben az oktatás, a szakmai tudás és az innovációt befogadó vállalati környezet szerepe is előkerült. A résztvevők különbözően ítélték meg a magyar gazdaság adottságait és kockázatait, de több hozzászólás is a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek és a termelékenység növelése felé mutatott. Vállalati szinten ez annak megvizsgálását jelenti, hogy az informatikai erőforrásokból mennyi jut az üzleti folyamatok tényleges fejlesztésére, és milyen tudás szükséges az új eszközök eredményes használatához.
"A vállalatok már nem önmagában az AI-t vagy a felhőt keresik, hanem azt a működési alapot, amelyen ezek biztonságosan és mérhető üzleti eredménnyel használhatók" - fogalmazott a kutatás kapcsán Hidvégi Péter. Az SAP Hungary ügyvezető igazgatója szerint az ERP ismét stratégiai kérdéssé vált, mert egyszerre kell adatbiztonságot, hatékonyságot, integrációt és beágyazott AI-képességeket biztosítania.
A felmérés online kérdőíves adatfelvétellel, három forrásból, összesen 379 fő részvételével készült 2026. június 5. és július 27. között. A válaszadók ERP-vel kapcsolatos döntéshozók, döntésbefolyásolók, döntés-előkészítők, szakértők vagy belső megrendelők voltak; a közölt arányok az ő válaszaikat tükrözik.
