A szakképzési rendszer átalakításának újabb mérföldkövéhez érkezett Magyarország, miután a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) bejelentette, hogy a legfrissebb jogszabály-módosítások lehetővé teszik a mikrotanúsítványok bevezetését a szakképzésben.
A cél világos: gyorsabb és célzottabb válaszokat adni a gazdaság és a munkaerőpiac dinamikusan változó igényeire, különösen azokon a területeken, ahol az aktuális technológiai trendek szinte azonnali tudásfrissítést követelnek meg. A minisztérium közleménye szerint a mikrotanúsítványok nem önálló szakképesítések, hanem kiegészítő tanúsítványok, amelyek meghatározott szaktudást igazolnak, ezzel is elősegítve a rugalmas, moduláris tanulási lehetőségeket a szak- és felnőttképzésben.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tanulók fókuszált és gyorsan elsajátítható ismeretekkel bővíthetik tudásukat olyan területeken, mint például a felhőalapú szolgáltatások, a mesterséges intelligencia, a barista- vagy mixertudás, illetve az elektromos autók karbantartása. Ezek a technológiai ismeretek már most is keresettek, és a jövőben még nagyobb súllyal szerepelnek majd a munkaerőpiaci elvárások között, különösen az ipar, a szolgáltatások és a digitális gazdaság területein.
A rendelet nemcsak a mikrotanúsítványok bevezetésével hoz újdonságot, hanem egy új szakma és egy új szakmairány bevezetésével is. A friss fejlesztések között szerepel az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági technikus képzés, amelynek bevezetését az országban nemrég megjelent ragadós száj- és körömfájás megbetegedés indokolta. A cél, hogy növekedjen a járványügyi felkészültség, valamint az élelmiszerlánc biztonsága. Emellett megjelent a közszolgálati technikus képzésen belül az adó- és vámhatósági ügyintéző szakmairány, amely a pénzügyi és közigazgatási szektorok egyre specifikusabb munkaerőigényeire ad választ.
A módosítások célja egy még rugalmasabb, munkaerőpiac-orientált szakképzési rendszer létrehozása, amely képes időben reagálni a gazdasági változásokra. Az új rendszer nemcsak a gyors elhelyezkedést támogatja, hanem lehetőséget kínál a felsőoktatás irányába történő továbbtanulásra is, ezáltal egyaránt kiszolgálja a rövid távú gazdasági szükségleteket és a hosszabb távú egyéni karrierutakat.
A szakképzés technológiai megújítása és gazdasági célú korszerűsítése így nem csupán oktatáspolitikai, hanem stratégiai lépés Magyarország versenyképességének megerősítése érdekében.