Már napjainkban is keresettek a kiberbiztonsággal foglalkozó szakemberek, és kétség sem férhet hozzá, hogy a jövőben egyre nagyobb szükség lesz azokra az informatikusokra és mérnökökre, akiknek a fő feladata a számítógéprendszerek és -hálózatok ellen irányuló kibertámadások megelőzése, valamint a védekezés. Ebből a megfontolásból született a döntés a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK), amelynek értelmében a tehetséges leendő mérnököket tömörítő CyberLAB működését új szintre emelték: megalakult a Hálózati és Kiberbiztonsági Tanszék. Gyurák Gábor mesteroktató, az új tanszék vezetője a részletekről, a lépés mozgatórugóiról és céljairól tájékoztatja a ComputerTrends olvasóit.
Gyurák Gábor: A Hálózati és Kiberbiztonsági Tanszék egy új szervezeti egység. Ennek részeként működik a CyberLAB hallgatói tehetségpont, hét kiváló hallgatóval. Ez a kis társaság több nemzetközi versenyen sikerrel szerepelt, továbbá az oktatási és kutatási tevékenységet is segíti. Az európai megmérettetéseken kívül más irányba is kacsingatnak. Idén tavasszal például a Huawei versenyén is előkelő helyezést értek el. Példájuk és tevékenységük rendkívül hasznos a hallgatótársaik számára, eredményeik inspirálják őket. Tapasztalatom szerint egyébként a Z generációnak a motiváció hiányzik a legjobban az oktatás során. A tehetséges, sikeres csapatok, akikre felnézhetnek, meghozhatják a kedvüket, hogy a kiberbiztonság témakörével foglalkozzanak.
ComputerTrends: CyberLAB volt eddig is, csak most az új tanszék berkein belül működik. Tevékenységében, lehetőségeiben történt valami változás?
Gyurák Gábor: Korábban inkább csak önkéntes hallgatói csoportokban dolgoztunk, amolyan klub jelleggel. Most keretet adtunk mindannak, amivel már az előző években is foglalkoztunk, már hivatalos, hogy ez a csapat is része a karnak. A CyberLAB hallgatói emelt ösztöndíjat kapnak, és közösen dolgozunk az egyetem IT biztonságának a növelésén. Az oktatáson kívül teszteket végzünk, illetve kutatásokat és elemzéseket folytatunk a felbukkanó hibákon. Nemrégiben az egyik nagy adatbázisgyártó rendszerét komoly adatszivárgás érte. Ezzel kapcsolatban mi is vizsgáltuk a szoftverben megbújó réseket. Tehát etikus hekker tevékenységekkel is foglalkozunk. Nagy eredmény, hogy most dedikált helyet is kaptunk az egyetemen belül. A hallgatóinknak van irodájuk, laborjuk, ahol össze tudunk jönni, meg tudjuk beszélni a feladatokat, illetve méréseket, teszteket tudunk végezni, megfelelő, zárt körülmények között.
CT: Hány fős az új tanszék oktatói, kutatói gárdája?
Gyurák Gábor: Jelenleg négy főállású oktatónk van, ehhez járul a CyberLAB hét hallgatója. Összesen tehát tizenegyen vagyunk.
CT: Tervezik a létszám növelését?
Gyurák Gábor: Természetesen szeretnénk a gárdát bővíteni, de a felsőoktatás humán erőforrás gondokkal küzd. Sajnos nagyon nehéz az iparban elérhető fizetésekkel versenyezni. Akik minket választanak, erős indíttatást éreznek, hogy tegyenek valamit a társadalom érdekében, és nem csupán megélni szeretnének a munkájukból. Úgy is fogalmazhatok, hogy igazi hivatásuknak tekintik az itt végzendő feladatokat.
CT: Hány hallgatót vesznek fel a PTE Műszaki és Informatikai Karára?
Gyurák Gábor: Évente körülbelül 120 mérnökinformatikus gólyánk van.
CT: A mérnökinformatikus hallgatók hogyan kerülnek kapcsolatba a kiberbiztonság témakörével? Választhatják specializációként?
Gyurák Gábor: Egyelőre még nem, de az a tervünk, hogy indítunk kiberbiztonsági specializációt. A jelenlegi tantervben kötelező tantárgyak keretében találkoznak a BSc hallgatóink ezzel a témával. Ezen túlmenően a már most választható rendszermérnök specializáción mélyítjük a kiberbiztonsággal kapcsolatos tudást. Terveink szerint a 2025 szeptemberében induló új tantervben már lesz külön specializációja a kiberbiztonságnak, majd felmenő rendszerben a szakmérnöki, valamint az MSc képzésben is megjelenik ez az aktuális, rendkívül fontos téma.
CT: A kiberbiztonság témájába vágó új tantárgyak bevezetése is szerepel a terveik között?
Gyurák Gábor: Abszolút. Ezt a területet mindenképpen fejleszteni kell. A mostani tantárgyakat kibővítve mind a védelmi képességek, mind a támadói képességek fejlesztésére fokozott hangsúlyt kell fektetni. A támadói képességek fejlesztése alatt természetesen nem azt értem, hogy számítógépes bűnözőket képezünk, hanem arra tanítjuk meg a hallgatókat, hogy hogyan kell tesztelni a rendszereket, hogyan kell a sérülékenységeket vizsgálni, hogyan kell felfedezni azokat a lyukakat az informatikai rendszerekben, amelyeket egyébként a valós támadók is felfedeznek. Másképpen fogalmazva: azokkal az eszközrendszerekkel kell megismertetni a leendő informatikai szakembereknek, amiket a támadók is használnak.
CT: Várható, hogy növelik a karon tanuló mérnökinformatikusok számát?
Gyurák Gábor: Jelenleg nem a mennyiségre, hanem a minőségre fókuszálunk. Az előző évek tendenciája, hogy erőteljesen növekedett a képzésünkön a felvételi ponthatár, azaz egyre jobb képességű, nagyobb tudású fiatalokat tudunk felvenni.
CT: Milyenek az ipari kapcsolatai a karnak, illetve az új tanszéknek? Jönnek oktatók az iparból, illetve vannak egyetemi-ipari közös projektek?
Gyurák Gábor: Természetesen bőven vannak ipari kapcsolataink. Az egyetemünk elvárása is, hogy ne csak a saját lábunkon álljunk, hanem az iparral közösen oldjuk meg a problémákat. Vannak, akik az oktatásba közvetlenül is besegítenek, de igazából a külső szakemberek tapasztalatait, tudását integráljuk a képzésünkbe. Ezen kívül duális képzőhelyek is kapcsolódnak hozzánk. Szerintem ez a legjobb együttműködés az ipar és a felsőoktatás között. A duális képzésben résztvevő hallgatók képzésük egy részét itt az egyetemen töltik, és a hét másik felében az ipari partnernél gyakorlati tapasztalatot szereznek. Nagyon fontos megemlíteni azokat a projekteket is, amelyekben közösen dolgozunk telekommunikációs és IT-s cégekkel. Ezek az együttműködések is abszolút gyümölcsözőek.
CT: Milyenek a PTE MIK-en végzett fiatal szakemberek, mérnökinformatikusok, illetve kifejezetten a kiberbiztonsághoz értő mérnökök elhelyezkedési lehetőségei?
Gyurák Gábor: Ma Magyarországon és az egész világon az IT-t két dolog húzza: a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia. Ezeken a területeken egyáltalán nem probléma az elhelyezkedés, sőt itt továbbra is szakemberehiány van. Mindazonáltal a Covid okozott némi megtorpanást. Míg korábban például a vállalatok komoly erőfeszítéseket tettek, hogy hallgatóinkat minél hamarabb elcsábítsák, addig az ipar elszívó hatása manapság nem annyira jellemző. A kiberbiztonsághoz és az AI-hoz értőknek azonban nem kell attól félniük, hogy nem tudnak elhelyezkedni. Igazából nekem az a meglátásom, hogy napjainkban jellemzően nem általánosságban informatikusokat, hanem jó informatikusokat keresnek a cégek. Ezért is tűztük ki célul, hogy nem a mennyiséget szeretnénk növelni, hanem a minőséget kívánjuk javítani.
CT: Évek óta fontos téma, hogy a műszaki képzésben javítani kellene a nemek arányát. Idén április 10-én volt a Lányok Napja, amikor sok középiskolás lány ismerkedhetett az informatika, a mérnöki tudományok világával. Önöknél milyen a fiú/lány arány? Milyenek a tapasztalataik?
Gyurák Gábor: Akárcsak a többi műszaki képzőhelyen, nálunk is a fiúk vannak többségben, de örömmel mondhatom, hogy a lányok száma növekszik. Egy évtizeddel ezelőtt volt egy széleskörű felmérés, amely azt vizsgálta, hogy kik a jó hekkerek. Az eredmény: 30 éven aluli, magas IQ-jú fiatalok, többnyire fiúk, elvétve lányok. A CyberLAB hét fős csapatában egyébként két lány van. Ez nem is olyan rossz arány, ugye?
