Áttörésnek tekinthető a hazai kriptogazdaság életében, hogy a Pénzügyminisztérium tavaszi adócsomagjában meghatározott elvek szerint 2022-től leegyszerűsödik a kriptoeszközök utáni adózás, emellett jelentős adócsökkentéssel számolhatnak az érintettek.
A Blockchain Magyarország Egyesület által kidolgozott javaslat nyomán a Pénzügyminisztérium tavaszi adócsomagjában 2022-től a kriptoeszközök utáni adózás folyamata jelentősen változik.
A Parlament által múlt elfogadott SZJA adózási törvény módosításnak köszönhetően azonban a kriptopiac nemcsak szabályozott környezetbe lép, hanem az eddig ismert hozzávetőlegesen 30%-os adózással szemben, már csupán 15% a kriptojövedelemből származó adó kulcsa.
Computerworld: Az SZJA-törvényben először jelent meg a kriptoeszközök definíciója. Milyen előnye lehet ennek a hazai szektor számára rövid és hosszú távon?
Kalocsai Kornél: Legelőször a Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben - az Európai Uniós direktíva miatt - definiálták a kriptopénz fogalmát, virtuális fizetőeszköz néven. Valljuk be,ez nem vetett jó fényt a kriptopénzekre.
Személy szerint nagyon pozitívan értékelem, hogy az SZJA-törvényben megjelent a kriptoeszköz fogalma. Először is, a kriptoeszközök piaca a jelenlegi szürke - megtűrt - zónából elindult a kifehérítés útján, a szabályozott piac irányába. Ez azt fogja jelenti, hogy tisztul a piac, el fognak tűnni a nem tisztán játszó szereplők, és biztonságosabbá tud válni a kereskedés a kriptoeszközökkel is..
Fontos, hogy a törvényben feltüntetett definíció hivatkozási alapot jelent a kriptopénzekkel kapcsolatos jogi eljárások során: a kriptovaluták - ez a legelterjedtebb elnevezés - azaz a kriptoeszközök a magyar jog szerint már létező kifejezés. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy bírósági eljárás során nem kellvizsgálni, hogy például mi a bitcoin, elégaz SZJA-törvény definíciójára hivatkozni.
Nemzetközi színtéren pedig kiemelten fontos, hogy maga a definíció összhangban van a jelenleg tervezet formájában lévő, az EU-s kriptoeszközökre vonatkozó direktíva fogalmával, így Magyarország elindult a kriptoeszközök szabályozásának útján.
CW: Mikortól érvényes a jogszabály,melyik adózási évtől vehetik igénybe az adózók ezt a kedvező opciót?
Kalocsai Kornél: Az SZJA-törvény kriptoszközökre vonatkozó módosítása hivatalosan 2022. január 1-től hatályos, azzal, hogy már a 2021. évre is lehet alkalmazniezt a módosítást! Ez azt jelenti, hogy az első csökkentett adót tartalmazó bevallást 2022. május 20-ig lehet benyújtani az eSZJA-rendszeren keresztül. A kriptoeszközökre vonatkozó módosítás azért is fontos lépés, mert az úgynevezettEllenőrzött Tőkepiaci Ügyletekhez hasonló ügyletekké tette a kriptoeszközökkel kapcsolatos ügyleteket, így lehetővé teszi, hogy csak SZJA-t kelljen fizetni (szociális hozzájárulási adót pedig ne), alkalmazni lehet az adókiegyenlítést (előző évek veszteségeit szembe lehet állítani a nyereségekkel), valamint minden felmerülő költséget el lehet számolni a nyereséggel szemben.
Ezen felül megjelenik az Egyesület által javasolt úgynevezett feketedoboz-elv is, aminek lényege, hogy csak akkor keletkezik adóalap, ha a kriptopiacból (a fekete dobozból) kivesszük a jövedelmet, és átváltjuk dollárra, euróra vagy forintra.
CW: Miben segítette a Pénzügyminisztérium munkáját a Blockchain Magyarország Egyesület? Mi volt szerepe a törvény előkészítésben?
Kalocsai Kornél: Alapvetően az alapkoncepció kialakításában és a kriptopiaci folyamatok modellezésében volt szerepünk. Az Egyesület már 2019-ben készített egy blockchain- és kriptopiaci szabályozási koncepciót, amelyben javaslatot tettünk a kriptoeszközök adózásának racionalizálására is. Ezt a javaslatot dolgoztuk át, valamint tettük részletesebbé a minisztérium számára. A Pénzügyminisztérium részéről folyamatos nyitottságot tapasztaltunk a téma kapcsán, többször egyeztettünk Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár úrral, valamint Szatmári László főosztályvezető úrral (Jövedelemadók és Járulékok Főosztály) is. Az ő kérésére elvégeztünk egy nemzetközi - leginkább a környező országokra fókuszáló - adózási összehasonlítást is, amely megerősítette eredeti elképzelésünket. Ezt követően készítette el a minisztérium az SZJA-törvény módosításánakszövegszerű javaslatát, amelyeket már további kedvezményekkel is bővítettek (pl. adóamnesztia, kis összegű tételek adómentessége).
Lehetőséget kaptunk, hogy véleményezzük ezt a javaslatot, így tanácsainkkal segítettük, hogy még egyszerűbbé tegyük a bevallási logikát, az előzőekben már említett feketedobozelv alkalmazásával.
Tagjaink révén nagyon jól ismerjük a kriptopiaci igényeket és mozgásokat, mivel több tagunknak is van kripto- vagy blockchainvállalkozása - többek között én is alapítója vagyok egy kriptopénzekkel foglalkozó vállalkozásnak. Ezeket a valós piaci tapasztalatokat tudjuk behozni a szabályozási koncepciók kialakítása során.
Természetesen vannak további feladataink, hiszen a NAV-nak szükséges kialakítania az eSZJA-felületet, és elég sok részletszabály jöhet még elő a tényleges bevallások készítése során.
CW: Milyen nagyságrendű bevallott adótöbbletre számít az Egyesület? Van-e erre vonatkozó kutatása a szervezetnek?
Kalocsai Kornél: A kriptopiac országokra vonatkozó nagysága nehezen számítható ki, annak ellenére, hogyvan információnkavilágszintű nagyságrendjéről.
Több olyan aggregátor oldal is létezik, amely napi (vagy akár órai) szinten prezentálja, hogy mekkora ennek a piacnak a mérete. Azt Azonban senki nem tudja pontosan megmondani, hogy egy adott ország mekkora részt birtokol ebből. Becslésből sem sok áll rendelkezésre, azok is főleg csak a nagyobb országok részesedését vizsgálják.
A Blockchain Magyarország Egyesület készített egy ilyen becslést, amelynek alaplogikája szerint Magyarországnagyságrendileg akkora arányban veszi ki a részét a kriptopiacból, mint amekkora arányt birtokol a világ a GDP-jéből. Ezt az arányt mi még tovább finomítottuk az EU országonkénti digitalizációs szintjét mérő úgynevezett DESI indexszel. A 2020. év végi adatok alapján nagyságrendileg 300 milliárd forintra becsüljük a magyar kriptogazdaság nagyságát. Persze ez a modell sem tökéletes, és lehetne még tovább mélyíteni a módszertanát, azonban jó kiindulási pontot ad a nagyságrendek meghatározásához. A kriptopiaci szereplők visszajelzései alapján is megfelelő lehet a becslés, főleg úgy, hogy 2020 decemberében 20000 USD körül mozgott a bitcoin árfolyama, jelenleg pedig 30000 USD körül van.
CW: Az adócsökkentés a magánszemélyeket érinti. Elképzelhető-e a jövőben, hogy a vállalkozások számára is kedvező adózási feltételeket vezetnek be? Van-e igény erre a hazai piacon?
Kalocsai Kornél: A vállalkozások esetében sokkal egyszerűbb a helyzet adózás terén. Ott a kriptoeszközökből származó profit ugyanolyan profitnak számít, mintha kereskedelemből származó bevétel lenne, így az adott cégformának és adózási módnak megfelelő adózás alá esik (pl. klasszikus TAO, KATA, KIVA, stb.), tehátmivel azok alapból is kedvezőknek számítanak, a kriptoeszközök kapcsán sincs ez másként. A vállalkozások esetében a kriptoeszközök témaköre sokkal inkább számviteli kérdéseket vet fel: jelenleg követelésként kell nyilvántartani a kriptoeszközöket, érdemes lenne azonban ezt átgondolni, mivel ennek az életszerűségével lehetnek gondok.
Az Egyesületünk már kezdeményezte is e szabály módosítását, és a Digitális Jólét Programmal és az Nemzeti Adatvagyon Ügynökséggel közösen folyamatosan dolgozunk a blockchain és kriptoeszközök szabályozását érintő javaslatokon, mivel úgy véljük, hogy a blockchain technológián alapuló megoldások a későbbiekben annyira mélyen lesznek az életünk részei, mint manapság az internetalapú alkalmazások.
