Donald Trump volt amerikai elnök újabb támadást indított egyik régi politikai ellenfele ellen: ezúttal a Microsoftot szólította fel arra, hogy bocsássa el Lisa Monacót, a cég nemrég kinevezett globális kapcsolatokért felelős elnökét. Monaco korábban a Biden-kormányzat igazságügyi minisztériumának helyettes főügyészeként dolgozott, és irányító szerepet játszott azokban a nyomozásokban, amelyek Trump állítása szerint politikailag motiváltak voltak.
Trump közösségi médiás bejegyzésében élesen bírálta a technológiai óriás döntését, és úgy fogalmazott, hogy Monaco "nemzetbiztonsági kockázatot" jelent az Egyesült Államokra, tekintettel arra, hogy a Microsoft számos érzékeny kormányzati szerződést kezel. "Megengedhetetlen, hogy Monaco ilyen szintű hozzáférést kapjon a Microsoftnál. Ez nem maradhat így" - írta Trump.
A Microsoft hivatalosan nem kívánta kommentálni az elnök szavait, de a lépés tovább mélyíti a technológiai vállalatok és a republikánus politikusok közötti feszültséget, amely az elmúlt években gyakran került előtérbe adatbiztonsági, szólásszabadsági és nemzetbiztonsági kérdések kapcsán.
Monaco neve nem először kerül az amerikai elnök célkeresztjébe. Helyettes főügyészként ő felügyelte azokat a vizsgálatokat, amelyek Trump állítólagos választási beavatkozásait és titkos iratok kezelését érintették. Idén márciusban Trump visszavonta Monaco nemezetbiztonsági védelmét, több más demokrata politikussal együtt, köztük Joe Biden volt elnökkel és Kamala Harris volt alelnökkel.
A mostani fellépés egy szélesebb bosszúhadjárat része. Trump a múlt héten nyíltan ünnepelte James Comey volt FBI-igazgató elleni vádemelést is, akit a 2016-os orosz beavatkozási vizsgálat elindításával vádol. Trump nem titkolta: további ellenfeleit is felelősségre kívánja vonni, bár azt tagadta, hogy "listát vezetne" a célpontokról.
A Microsoft körüli ügynek nem csupán belpolitikai, hanem külpolitikai vetülete is van. A vállalat a világ egyik legfontosabb technológiai szereplője, amely a kiberbiztonsági és védelmi szerződések révén közvetlenül kapcsolódik az amerikai nemzetbiztonság globális dimenzióihoz. Amennyiben Trump nyomásgyakorlása eredményesnek bizonyul, az precedenst teremthet arra, hogy politikai viták közvetlenül befolyásolják a stratégiai jelentőségű magáncégek vezetői döntéseit. Ez pedig nemcsak Washingtonban, hanem szövetséges fővárosokban is aggodalmat kelthet, hiszen a Microsoft infrastruktúrájára világszerte kormányok és nemzetközi szervezetek támaszkodnak.
Ráadásul Trump lépése nem csupán a személyes sérelmekből fakadó visszavágásnak tűnik, hanem újabb fejezetet jelent a politika és a globális technológiai szektor közötti feszültség kiéleződésében, amelynek hatásai túlmutathatnak az amerikai belpolitikán.
