Két iparági vezetőt kérdezett meg az amerikai CIO.com magazin arról, hogyan lehet viszonylag gyors megoldást találni az informatikushiányból fakadó nehézségekre. Karen Devine, a vállalatok számára kódolás nélküli alkalmazásfejlesztő platformot kínáló QuickBase cég marketingért felelős alelnöke szerint nyilvánvalóvá vált, hogy nem kell feltétlenül számítástechnikai háttér ahhoz, hogy szoftverfejlesztők legyünk. Alátámasztja ezt, hogy egyre több cég alkalmaz amatőr fejlesztőket.
Létrejötte óta egyre inkább nő az ebbe az új munkavállalói kategóriába sorolható alkalmazottak tábora. Egy nemrégiben végzett kutatás szerint az Egyesült Államokban dolgozó amatőr fejlesztőknek csupán 15 százaléka rendelkezik alapvető kódolási ismeretekkel, ugyanakkor 76 százalékuk napi feladatainak részét képezi az alkalmazásfejlesztés.
Persze az is igaz, hogy a programozói végzettség nélküli fejlesztők foglalkoztatása a legtöbb vállalkozásnál inkább tekinthető üzleti kényszerlépésnek, mintsem önkéntes választásnak. Az utóbbi időben elképesztő mértékben megnövekedett az igény a fejlesztők iránt, de nem végez annyi informatikus szakember a felsőoktatási intézményekben, amennyire a vállalatoknak szükségük lenne. Ráadásul a gyorsan növekedő technológiai cégek rendkívül versenyképes ajánlatokkal igyekeznek magukhoz csábítani a fejlesztőket, adattudósokat és mérnököket, amivel a kisebb méretű vállalkozások nem tudják felvenni a versenyt. Így sokszor nem marad más lehetőség számukra, mint az erre alkalmas munkatársak átminősítése programozóvá, illetve amatőr programozók alkalmazása. Devine úgy véli, manapság a fejlesztőknek nem feltétlenül kell ismerniük programozási nyelveket, inkább problémamegoldóknak kell lenniük, akik a modern technológiák segítségével hoznak létre termékeket. Ez megvalósítható kódolással, de nincs mindig szükség rá.
Megoldás házon belül
Amennyiben egy vállalat másik részlegénél dolgozó alkalmazott kedvet érez a programozáshoz, kiváló lehetőséget nyújt számára az új szakma megtanulására, ha a krónikus informatikushiányt kihasználva cégen belül képzi át magát. Perry Smith, az informatikai és automatizálási szolgáltatásokat kínáló RES cég alelnöke arról számolt be, hogy vállalatánál több olyan munkatárs is dolgozik, aki a szervezet más részlegeiből érkezett a fejlesztői csapatba.
Bár Smith úgy véli, egy szoftverfejlesztő esetében kritikus fontosságú, hogy rendelkezzen kódolási tapasztalatokkal, a szakma iránt komolyan érdeklődő, lelkes munkatársaknak jó hasznát lehet venni a fejlesztéshez szorosan kötődő területeken, többek között a tesztelésnél, a dokumentáció elkészítésénél, az üzleti elemzéseknél és a projektmenedzsmentben. Ráadásul a szakember szerint igen jó hatással van a fejlesztői csapat munkájára, hogy a más részlegekből érkezők új szemléletet hoznak, és javítják a vállalat többi részlegével való együttműködés hatékonyságát, aminek különösen az egész vállalatot érintő alkalmazások fejlesztésekor van nagy jelentősége. Az üzleti célú alkalmazások fejlesztése, módosítása és karbantartása során ugyanis a vállalati munkafolyamatok és az üzleti prioritások alapos ismerete rendkívül fontos az informatikusok és a végfelhasználók között sokszor meglévő szemléletbeli különbségek áthidalásában.
Amatőrökből lesznek a profik
Sokan programoznak hobbiszinten szabadidejükben, s tanulnak meg egy új szakmát ily módon magánszorgalomból. A Stack Overflow 2016-os kutatása szerint a szoftverfejlesztők közel 70 százaléka legalábbis részben önképzéssel tett szert ismereteire, az ebbe a csoportba tartozók 13 százaléka pedig teljesen autodidakta módon tanult meg programozni. Az összes megkérdezettnek csupán 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fejlesztői ismereteit egyetemi végzettséget adó informatikusi vagy mérnöki képzés keretében szerezte, míg 8 százalékuk főiskolai végzettséget adott meg. Ezek a számok nem feltétlenül arra utalnak, hogy a szoftverfejlesztők nagy része egyáltalán nem rendelkezik diplomával, csupán arról van szó, hogy nem szükségszerűen informatikusi képzettséget szereztek.
Smith szerint a legjobb szoftverfejlesztők egy része korábban mérnökként dolgozott, különösen sok közöttük a villamosmérnök végzettségű. De alkalmazott már fejlesztői munkakörben pszichológus, biológus, gépészmérnök, fizikus, történész, ápoló és zenész diplomával rendelkezőket is. Az volt a közös bennük, hogy már azelőtt érdekelte őket a programozás és a szoftverfejlesztés, hogy hivatásuknak választották volna ezeket a tevékenységeket. Például az egyik tesztelőként dolgozó munkatársa korábban sok windowsos és webes szoftvert készített saját célra és barátai vállalkozásainak. Egy másik jelentkező az állásinterjún a szabadidejében fejlesztett játékot mutatott be, és elmondta, mindig is arról álmodott, hogy egyszer hivatásos szoftverfejlesztőként keresi majd a kenyerét. Bár ezek az emberek nem rendelkeztek hivatalos fejlesztői képzettséggel, kész, működőképes projektekkel bizonyították hozzáértésüket és elkötelezettségüket a szakma iránt.
Érdekes módon az informatikusi végzettség nem garantálja automatikusan a kiemelt javadalmazást a szoftverfejlesztés területén. A Stack Overflow fentebb már hivatkozott kutatása szerint az, hogy valaki honnan, milyen háttérrel érkezett, nem tükröződik szükségszerűen a fizetésében. Az ötéves vagy ennél hosszabb idejű gyakorlattal rendelkező szoftverfejlesztők esetében azok keresnek a legtöbbet, akik korábban mentori programban vettek részt: ők az átlagfizetésnél átlagosan 125 százalékkal nagyobb juttatást kapnak munkaadójuktól.
Az egyetemi informatikusi végzettséggel rendelkezők átlagosan 121 százalékkal magasabb fizetést élvezhetnek, míg a többnapos fejlesztői tanfolyamokat elvégzők és az iparági minősítéseket megszerzők 120 százalékkal keresnek többet. Ez után következnek a PhD fokozattal és főiskolai diplomával rendelkezők, akik 118, illetve 112 százalékkal, míg az önképzést folytatók 110 százalékkal kapnak többet az átlagnál.
Devine szerint a BYOD trend és az informatika konzumerizációja révén immár az üzleti területen tevékenykedő alkalmazottak is jobban eligazodnak a technológiai szakterületeken, és sokan közülük saját maguk készítik el a munkájukat megkönnyítő alkalmazásokat.
