Donald Trump amerikai elnök az Intel vezérigazgatója, Lip-Bu Tan lemondását követelte, miután jelentések láttak napvilágot Kínával való kapcsolatáról. Tan márciusban vette át az amerikai chipgyártó irányítását, amikor a vállalat az eladások visszaeséséből próbált kilábalni.
Csütörtöki Truth Social-bejegyzésében Trump "összeférhetetlenséget" emlegetett Tan kapcsán, és kijelentette, hogy le kell mondania.
"Az INTEL vezérigazgatója nagyon ÖSSZEFÉRHEETLEN, és azonnal le kell mondania. Nincs más megoldás erre a problémára" - írta, anélkül, hogy részletezte volna.
Mint ismeretes, még szerdán Tom Cotton republikánus szenátor levelet írt az Intel igazgatótanácsának elnökének, Frank Yearynek, amelyben aggodalmát fejezte ki Tan állítólagos pekingi kapcsolatai miatt. Cotton megkérdőjelezte Tan integritását és a nemzetbiztonsági kockázatokat, amelyeket állítólagos befektetései jelentettek kínai vállalatokba - köztük katonai kapcsolatokkal rendelkezőkbe is -, amelyekről a Reuters áprilisban számolt be.
A szenátor azt kérdezte, hogy az igazgatóság megkövetelte-e Tantól, hogy teljes mértékben nyilvánosságra hozza kapcsolatait és eladja részesedését a vállalatokban, tekintettel az Intel amerikai védelmi program keretében kapott szövetségi finanszírozására. Emellett felhívta a figyelmet Tan korábbi szerepére a Cadence Designnél, egy kaliforniai szoftvercégnél, amely nemrégiben bűnösnek vallotta magát az amerikai exporttörvények megsértésében, mert chipterveket adott el a Kínai Nemzeti Védelmi Technológiai Egyetemnek (NUDT).
"Az Intel új vezérigazgatója állítólag szoros kapcsolatban áll a kínai kommunistákkal" - írta Cotton az X-en, a levél linkjével együtt. "Az állami támogatásban részesülő amerikai vállalatoknak felelősségteljesen kell kezelniük az adófizetők pénzét, és be kell tartaniuk a szigorú biztonsági előírásokat. Az Intel igazgatótanácsa magyarázattal tartozik a Kongresszusnak."
Az Intel és Tan nem reagált a média kommentárkérésére. Az Intel részvényei Trump bejegyzése után közel 5%-kal estek a tőzsdei kereskedés előtti forgalomban, bár később visszanyerték értéküket.
A vita Washington és Peking közötti feszültségek eszkalálódása közepette robbant ki. Bár mindkét ország régóta versenyez a technológiai és félvezető szektorban, rivalizálásuk teljes körű kereskedelmi háborúvá fajult, miután Trump idén év elején átfogó vámokat vetett ki a kínai importtermékekre, és Pekinget tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal vádolta. Egy ideiglenes megállapodás augusztus 12-ig elhalasztotta a legtöbb intézkedést, de Trump a héten további vámokkal fenyegetőzött Kína és Oroszország közötti energetikai kapcsolatok miatt.
Kína Trump vámfenyegetéseit a nemzetközi kereskedelmi szabályok megsértésének minősítette.
