A legtöbb vállalatnál tisztában vannak vele, hogy túl sok rendszergazdai jogosultság kiadása kockázattal jár, mégsem fordítanak kellő figyelmet a területre.

Egy kis- vagy középvállalkozás életében számos adatvédelmi problémára megoldást jelenthet a megfelelő titkosítás alkalmazása. Amellett, hogy megelőzik az érzékeny információkhoz való jogosulatlan hozzáférést, a felhasználói adatok lehetséges kiszivárgásából fakadó kockázatokat is minimálisra csökkentik, továbbá egy ilyen technológia bevezetésével a vállalatok egy jókora lépést tehetnek a felé, hogy megfeleljenek az egyre vészesebben közelgő GDPR (EU Általános Adatvédelmi Rendelet) előírásainak.

A fizikai és digitális világot egy fedél alá hozó okosépületek nyílt architektúrák és hálózati technológiák segítségével gyűjtik össze és osztják meg a létesítményeket működtető rendszerekből érkező adatokat, hogy összekapcsolják és automatizálják őket az optimális teljesítményhez. A hatalmas üzleti értékkel bíró megoldások azonban hasonló mértékben fokozzák a kiberbiztonsági kockázatokat is, amelyek megnyugtató kezelése üzemeltetők és lakók számára egyaránt kulcskérdés.

Bármennyire népszerű, a torrentezés kifejezetten nagy veszélyeket rejt felhasználók tömegeire nézve. Az egyértelmű jogi problematika, azaz a zenészek, filmkészítők és szoftvergyártók szerzői jogainak megsértése mellett már egy egyszerű filmletöltés is súlyos biztonsági kockázatokkal járhat, ezzel pedig könnyen kibertámadások célpontjává válhat a szórakozásra éhes torrentező.

Noha a hibridfelhő-platformok segítenek a rendszerek korszerűsítésében, átalakításában és innovatív fejlesztésében, újabb kockázatok is kísérik őket. Az átállás csak akkor nyer értelmet, ha nem ássa alá a vállalat kiberbiztonságát - és az Oracle szerint megfelelő védelmet is egyedül a felhő adhat.

Nyáron a szokásosnál is gyakrabban fordul elő, hogy az alkalmazottak távoli helyről használják a céges erőforrásokat, alkalmazásokat és adatokat. Megesik, hogy nyaralás alatt is kénytelenek vagyunk reagálni egy sürgősebb kérésre, vagy egyszerűen csak az irodától távol, kellemesebb környezetből dolgozunk. Ilyenkor örök dilemma a vállalatoknál, hogy távoli hozzáférés estén hogyan lehet megteremteni az egyensúlyt a biztonság és a kényelem között. A NetIQ szakértői szerint a dinamikus, kockázatalapú hitelesítés kínálja az ideális megoldást.

Nyáron a szokásosnál is gyakrabban fordul elő, hogy az alkalmazottak távoli helyről használják a céges erőforrásokat, alkalmazásokat és adatokat. Megesik, hogy nyaralás alatt is kénytelenek vagyunk reagálni egy sürgősebb kérésre, vagy egyszerűen csak az irodától távol, kellemesebb környezetből dolgozunk.

Az Adobe széles körben használt, de komoly biztonsági kockázatokat okozó multimédia technológiája végre valahára átadja a helyét a HTML5-nek és más webes szabványoknak.

Biztonságtudatos szemlélettel és néhány preventív előírás betartásával jelentősen csökkenthetők a kockázatok a kibertérben.

Néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt, hogy a mobilunkon nézzük, mikor jön a busz vagy hol van parkolóhely, hogy internethez csatlakozó kamerák őrzik a biztonságunkat az utcákon és okos rendszerek vigyáznak az egészségünkre a légszennyezettség mérésével. A fejlődésnek azonban ára van, hiszen minden eszközt fel lehet törni, ami az internethez csatlakozik, erre a hollywoodi sikerfilmek mellett már a való életben is egyre több ijesztő példa akad az okos városokban. A Trend Micro friss tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a megfelelő odafigyeléssel a kockázatok minimalizálhatók.

A tajvani Zyxel bemutatta a kis- és középvállalkozások részére kifejlesztett új USG2200-VPN prémium VPN tűzfal portfolióját. Az eszköz a cégek növekvő igényeivel összhangban a különböző helyeken és eszközökön dolgozó munkavállalókat egyetlen központi felületen kezeli, jelentősen csökkentve ezzel a biztonsági kockázatokat.

Napjainkra a legtöbb szervezetnél már belátták, hogy nem lehet feltartóztatni a fejlődést, és teret kell engedni a felhasználóknak, hogy saját okostelefonjaikat, tableteiket vagy laptopjaikat is használhassák a mindennapi munkájuk során. A Novell szakértői szerint azonban fontos, hogy a vállalatok minden tekintetben végiggondolják a biztonsági kérdésköröket, és kiküszöböljék az esetleges kockázatokat. De pontosan mely területekre is kell figyelmet fordítani?

Kiberbűnözők, internetes óriáscégek, kormányzati szervezetek vadásznak a személyes adatainkra. Hatalmas kockázatot vállalunk, ha őszinték vagyunk az interneten.

A hangvezérlőt fejlesztő Conexant cég valósította meg véletlenül a vírusokra jellemző funkciót.

Napjainkra a legtöbb szervezetnél már belátták, hogy nem lehet feltartóztatni a fejlődést, és teret kell engedni a felhasználóknak, hogy saját okostelefonjaikat, tableteiket vagy laptopjaikat is használhassák a mindennapi munkájuk során. A Novell szakértői szerint azonban fontos, hogy a vállalatok minden tekintetben végiggondolják a biztonsági kérdésköröket, és kiküszöböljék az esetleges kockázatokat. De pontosan mely területekre is kell figyelmet fordítani?

A Fujitsu PRIMEFLEX integrált rendszerek portfóliójának új tagja, a PRIMEFLEX for Storage Spaces Direct segítségével a vállalatok mérsékelhetik a nagy teljesítményű, Microsoft-alapú hiperkonvergens infrastruktúrák adatközponti bevezetésének bonyolultságát és kockázatát, olvashatjuk a gyártó közleményében.

Az egészségügyi informatikában lévő komoly biztonsági kockázatok kiküszöbölése érdekében a fejlesztőknek az orvosokéhoz hasonló etikai szabályokat kellene betartaniuk.

Zömmel ismert veszélyekkel állunk szemben, hiszen láthattuk a mára legelterjedtebb kibertámadási formák kialakulását. Vannak azonban új kockázati tényezők is, amelyekre fel kell készülnünk.

Ki? Mit? Mikor? Hol? Mivel? Ezek a kérdések fontosabbak, mint valaha, különösen olyan esetekben, amikor a vállalati informatikáról és az adatok biztonságáról van szó. A NetIQ szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy az adatvesztés megelőzéséhez körültekintően kell kezelni a hozzáféréseket. Ennek pedig az az alapja, hogy minden esetben mérlegelni kell az adott helyzettel és hozzáférési kéréssel járó kockázatokat.

Különféle számok keringenek arról, mekkora pénzeket fektetnek be a fintech vállalkozásokba világszerte. Több forrást egybevetve kijelenthető, hogy tavaly 15-20 milliárd dollár kockázati tőkebefetetés áramlott e szektorba. A hatalmas összegnek csaknem fele Ázsiában, közel 40 százaléka az Újvilágban, 8 százalék körüli hányada pedig Európában jutott el fintech vállalatokhoz.