Nem valósul meg semmilyen új szoftver telepítése, így a hagyományos védelmeket megkerülik.

A legális helyről indított támadásokat nem észlelik a kibervédelmi rendszerek.

Meddig etikus egy hacker, hol ér véget a kibervédelem és kezdődik az ellentámadás, feltartóztathatja-e a megfigyelt lakosság a digitális diktatúrák eluralkodását, hogyan hatnak ránk az élet minden területét átszövő, de a bűnözők által fegyveresített digitális technológiák? Interjú Keleti Arthurral, a 15 éves ITBN CONF-EXPO alapító főszervezőjével, a kibertitok jövőkutatójával.

Egyetlen szervezet sem immunis a kibertámadásokkal szemben. A Check Point 2019 első felére vonatkozó jelentése szerint új módszerekkel és eszközökkel intéztek támadásokat vállalati felhő-infrastruktúrák, mobileszközök, beszállítói alkalmazások és levelezőplatformok ellen.

A Kaspersky szakemberei 53 531 olyan rosszindulatú, illetve feltehetően nemkívánatos fájlt fedeztek fel, amelyeket iskoláknak és egyetemeknek szóló, használatra kész esszéknek és tankönyveknek álcáztak.

A biztonsági kutatók szerint az orosz GRU katonai hírszerzési hivatalhoz kötödő Strontium hackercsoport volt a felelős a Microsoft meg nem nevezett ügyfelei ellen indított IoT-alapú támadásnak, állapította meg a szoftvergyártó.

Egyre több hackercsoport szakosodik a vállalatok megzsarolására.

Főként iráni, észak-koreai és orosz hackerek indítottak támadást az email-fiókjaik ellen.

Az ESET szakemberei nemrégiben fedeztek fel és elemeztek egy új nulladik napi sebezhetőséget kihasználó programot (exploitot), amely kelet-európai célpontok ellen irányult.

Napjainkban a zsarolóvírusok gyakrabban fenyegetnek bennünket, mint az influenzavírus: egy friss kutatás szerint tavaly a nagyvállalatok több mint fele áldozatul esett valamilyen ransomware támadásnak.

Alig hevertük ki a Meltdown és Spectre támadásokat, most itt az újabb fenyegetés.

Az ön cégét érte kibertámadás tavaly? Ha nem, akkor a szerencsés 22 százalékba tartozik. A nagyvállalatok egyre több fenyegetéssel szembesülnek, a védekezést pedig hátráltatja a szakemberhiány és az óriási mennyiségű, elemzésre váró adat.

Az amerikaiak mindig előbb tudják a tutit, mint mi az öreg kontinensen. Vagyis nem mindig, de többnyire, és egyébként is az az előny, amely a technológiában megmutatkozik az Újvilág javára, változik - szerintem kisebbedni látszik. Egy kutatás kapcsán fogalmaztam meg e mondatokat, mintegy felvezetésként ahhoz, hogy mit válaszolnak az amerikaiak, ha megkérdezik őket, mitől is félnek szürke hétköznapjaikban.

Súlyosabb lehetett az incidens, a kiberbűnözők a levelek tartalmához is hozzáférhettek.

A szoftvergyártó óriás email-szolgáltatásait használók adatai kerültek illetéktelen kezekbe.

Egy friss kutatás szerint világszerte egy év alatt két és félszeresére nőtt a kiberbiztonsági incidensek száma. A szervezetek napról napra egyre több fenyegetéssel küzdenek meg, és rendkívül rövid idő alatt kell észlelniük, illetve elhárítaniuk a támadásokat.

Senki sem dőlhet hátra kényelmesen, és mondhatja: nálunk nem kell félni a kibertámadásoktól, mi megtettünk minden tőlünk telhetőt. A nemzetek közötti rangsor irányadó, ugyanakkor csalóka is lehet.

Emberi erővel menedzselhetetlenné válnak az adatbázisok a digitalizációs adatrobbanás korában, amikor az üzlet agilitást és mindig rendelkezésre álló szolgáltatásokat követel, de a mind összetettebb informatikai környezetben a körmönfont kibertámadások is elharapóznak.

Az ausztrálok jogalkotással kívánják elérni, hogy a lehető leggyorsabban eltávolíthatók legyenek a közösségi oldalakról az erőszakos bűncselekmények élő közvetítései.

A szakemberhiány az IT-biztonsági szakmában is egyre súlyosabbá válik. A vállalatok azonban nem maradhatnak védtelenül az egyre találékonyabbá váló kiberbűnözőkkel szemben, hiszen egy online támadás óriási veszteségeket okozhat.