Az ország vezetője az oktatás, az ipar, a tudomány és a technológia területén vár fejlődést.

Recept = orvostudomány + matematika + informatika + elektronika.

Konganak az ürességtől az Óbudai Egyetem épületei (is), ám folyik az online térben a vizsgaidőszak, míg az intézményben pezseg az élet: a Rektori Hivatalban is egymásnak adják a kilincset az egyetem dolgozói. Kovács Levente rektor szerint ki sem látszanak a munkából.

A hacker kifejezésről persze mindenkinek a kiberbűnöző ugrik be, pedig a szó eredetileg nem ezt jelentette, és ma is vannak digitális Robin Hoodok, akikre egyre nagyobb kereslet mutatkozik.

Ellophatják-e a képmásunkat vagy a hangunkat deepfake technológiával? Hihetünk-e annak, amit az online térben látunk? Hogyan védekezhetünk az egyre gyakoribb álhírek ellen? Erről volt szó a Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatói által szervezett, FAKEzd meg című online kerekasztal-beszélgetésén.

Egy erre a napra fejlesztett virtuális tér alkalmazással rendezi meg idei nyílt napját a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara.

Az együttműködő robotok, azaz kobotok fogalma lassan közismertté válik: nézzük, hogyan segítenek ezek a gépek két fontos területen!

Az adattudomány az informatika egyik legdinamikusabban fejlődő területe; az itt megszerzett szaktudás piaci értéke rohamosan nő. Számos lehetőség kínálkozik a különböző adattudományi bizonyítványok megszerzésére, de a megfelelő terület kiválasztásához nem árt, ha tisztában vagyunk vele, hogy melyik, nemzetközi téren is hasznosítható képzettség pontosan mit fed. Cikkünk a legjobban fizető adattudományi képesítéseket veszi sorra.

Míg Európában nézők előtt engedélyezik az UEFA-bajnokok ligája mérkőzéseket, addig Amerikában az Észak-Karolina Állami NC State Athletics csapata az SAS elemzését használja a jegyértékesítési- és a részvételi forgatókönyvek lefuttatásához.

Az új anyagra olyan hitelesítő jelzéseket írhatnak, amelyek fény hatására eltűnnek. Ha a termékbe belepiszkálnak, az üzenet megsemmisül, a csalásra pedig a szó szoros értelmében fény derül.

Fontos, hogy mi szerepel a hivatalos iraton, például a bizonyítványban, de az még fontosabb, hogy a való életben mire használható és mennyit ér a tudományunk. Ha az iskolában esetleg még nem így láttuk, az utána következő években valószínűleg megtapasztaltuk a saját bőrünkön.

A Kaspersky kutatása szerint szinte minden magyar változtatna magán valamit, ha tehetné. Sokan azonban attól tartanak, hogy az embertökéletesítés csak a gazdagok kiváltsága lesz, vagy hogy a testünk kiberbűnözők célpontjává válhat.

A Neuralink tényleg olyan, mintha egy tudományos-fantasztikus filmből elevenedett volna meg, pedig nem kizárt, hogy hamarosan bárki számára elérhető lesz. Kérdőjelek azért még vannak benne bőven.

A különc milliárdos egyik cége, a Neuralink az agy és a számítógép összekapcsolásán dolgozik: augusztus 28-án végre kiderül, meddig jutottak.

A járványügyi készültségre tekintettel a jelenléti és a digitális oktatás kombinációjában indul a tanév az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az őszi szemeszterben. Az online órák mellett lesznek olyan kurzusok is, amelyeken személyesen kell részt venniük a hallgatóknak, ezeknél azonban kötelező lesz a maszkviselés és a védőtávolság betartása.

Nem a véletlen műve, hogy miközben az országba ezrével érkeztek külföldről lélegeztető- és légzést segítő gépek, három hazai egyetem is kormánytámogatást kapott ilyen berendezések kifejlesztésére, és az sem, hogy techcégek és gyógyszergyárak versengenek a betegekért, de legalábbis az adataikért.

A különc milliárdos tényleg azon dolgozik, hogy közvetlenül a számítógépekkel köthessük össze az agyunkat. Szép új világ?

Az autók akkumulátoraihoz szükséges lítium kifejezetten kis mennyiségben van jelen szárazföldi bányákban, azonban a tengervízből lényegében végtelen mennyiségben lehetne előállítani.

A biomedical engineering az orvosi és mérnöki területek közös keresztmetszetének fejlesztéséről, alkalmazásáról szól. Ehhez egyre több, mindkét tudományágban eligazodó, tehát egészségügyi és műszaki tudással is rendelkező szakemberre van szükség.

Idén is pályázható a kutatók nemzetközi együttműködéseit ösztönző, 200 millió forint keretösszegű felhívás: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett pályázat a résztvevők mobilitása és a szakembercsere támogatásával segíti a nemzetközi kétoldalú tudományos és technológiai (TéT) együttműködések keretében folytatott kutatások elindítását és a már létező együttműködések elmélyítését.