A szervezetek többsége nem tud teljes mértékben eleget tenni az európai általános adatvédelmi rendelet követelményeinek; az első hazai bírságot már ki is szabták a GDPR megsértéséért.

Az unió általános adatvédelmi rendeletét tanulmányozva a vállalatirányítási rendszerben tárolt adatokkal kapcsolatban is sok cégnél felmerül a kérdés, pontosan minek és hogyan kell megfelelni. A sERPa és a Nagy Machinátor segít a GDPR-követelmények teljesítésében.

Három hónapon belül hatályba lép az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR, de a felmérések azt mutatják, hogy a vállalatok számottevő része még mindig nem érti egészen a szabályozást, ha egyáltalán hallott róla, így aligha tud majd megfelelni a követelményeknek, amivel vaskos pénzbírságot kockáztat. Az itelligence Hungary három területen is segít nekik a felkészülésben.

Nem elég, hogy május végén élesedik az EU általános adatvédelmi rendelete, júliustól a NAV is megizzasztja a nagyobb összegű áfás számlákat kibocsátó vállalkozásokat az online számlaadat-bemutatási kötelezettség bevezetésével.

A GDPR kapcsán főleg a cégek vállára nehezedő feladatokat és a szabálysértésekért járó horribilis büntetéseket szoktuk hangsúlyozni. Pedig a rendeletnek számos pozitív hozadéka is van - az IDC tanulmánya ezekre is kitér.

Tanácsadók felméréseiből, de folyosói beszélgetésekből is úgy tűnik: kevés vállalat készült fel a májusban hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletre (GDPR). Pedig az olyan apróságokra is gondolni kell, mint a cégnél használatos pendrive-ok.

Január 1-jétől már nem használható a hazai kékszámszolgáltatás a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendelete nyomán, emlékeztet a hatóság.

A magyar kis- és középvállalatok már a rajtnál lemaradhatnak, ha nem élnek a big datában rejlő lehetőségekkel. Ráadásul az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, a GDPR ezen a téren is ró kötelezettségeket a cégekre. Első a szemléletváltás, de természetesen kellenek a hozzáértő adattudósok is. Ez utóbbi nem is olyan nagy probléma, mint elsőre hinné az ember.

2018. május 25. a GDPR életbe lépésének dátuma. Gondolt már úgy az Európai Unió Egységes Adatvédelmi Rendeletére, mint hasznot hozó lehetőségre?

Mit érdemes tudni a GDPR-ról, az EU általános adatvédelmi rendeletéről? Mi az az öt lépés, amit szükséges megfontolni a szabályozásnak való megfelelés érdekében? Hogyan kerülhető el az adatszivárgás? Milyen előnyökkel jár az adathordozók titkosítása? Többek között ezekre a kérdésre is választ adott a Kingston Technology szakértőjének, Pasi Siukonennek az ITBN konferencián tartott előadása, amely során a vállalat saját felmérésének néhány eredményét is ismertette.

Magyarországon is hatályossá válik 2018. május 25-től az Európai Unió egységes adatvédelmi rendelete, a General Data Protection Regulation - röviden GDPR. Az Európai Parlament és az Európa Tanács által elfogadott GDPR az unió tagállamaira vonatkozóan egységesen szigorú szabályokat állapít meg a személyes adatok szabad áramlására és védelmével kapcsolatban.

Egy kis- vagy középvállalkozás életében számos adatvédelmi problémára megoldást jelenthet a megfelelő titkosítás alkalmazása. Amellett, hogy megelőzik az érzékeny információkhoz való jogosulatlan hozzáférést, a felhasználói adatok lehetséges kiszivárgásából fakadó kockázatokat is minimálisra csökkentik, továbbá egy ilyen technológia bevezetésével a vállalatok egy jókora lépést tehetnek a felé, hogy megfeleljenek az egyre vészesebben közelgő GDPR (EU Általános Adatvédelmi Rendelet) előírásainak.

Aki teheti, annak érdemes kicsit várnia a mobilszolgáltató-váltással. Október végétől ugyanis a magyarországi szolgáltatók nem számíthatnak fel díjat a telefonok függetlenítéséért, hívja fel a figyelmet közleményében a SciamuS.

Tovább szigorítaná az Európai Unió adatvédelmi előírásait az Európai Parlament szabadságjogokkal foglalkozó bizottsága. Míg a hamarosan életbe lépő Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) lehetővé teszi, hogy a vállalatok a közöttük lévő jogviszony megszűnése után anonimizált módon tovább tárolják ügyfeleik személyes adatait, az új javaslat törlésre kötelezné őket.

Aggódnak a vállalatok a jövő májustól kötelező érvényű megfelelést számon kérő uniós rendelet, a GDPR miatt, mert nem bíznak felkészültségükben, miközben a kilátásba helyezett büntetések igen súlyosak. Számottevő részük mégis halogatja a szükséges fejlesztéseket, pedig azokat nagyrészt a szabályozástól függetlenül is meg kellett volna ejteniük.

Az úszó világbajnokság résztvevőinek mozgását könnyíti meg a kormányrendelet.

Két év felkészülési periódus után jövőre hatályba lép az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR. Alkalmazása május 25-től kötelező lesz minden uniós tagállamban, be nem tartása igen komoly bírságokat vonhat maga után.

2018. május 25-től kötelező minden, az EU-n belül működő vállalat számára az új uniós általános adatvédelmi rendeletben (General Data Protection Regulation - GDPR) előírtak betartása. A jogszabály szigorú követelményeket támaszt, és számos területre kiterjed. Az informatikai gyártók már most azon dolgoznak, hogy megkönnyítsék a vállalatok számára az átállást: a NetIQ például egy új funkcióbővítéssel a felhasználói adatok törlését teszi egyszerűbbé.

Aggodalmak az Adatvédelmi pajzs körül; feszültségek a legnagyobb informatikai óriásoknál a határok biztonságáról és a bevándorlás szabályozásáról szóló rendelet miatt; ellentmondások a kiberbiztonsági rendelet és az elnöki mobiltelefon-használat körül - amerikai testvérlapunkból szemléztünk.

A cégek szerepe kulcsfontosságú a személyes adatok védelmében. Minden évben, január 28-án tartják a Nemzetközi Adatvédelmi Napot/Data Protection Day. Ez egy emlékeztető azok számára, akik még nem kezdték el a gyakorlatban alkalmazni az európai uniós általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), amely 2018 májusában lép hatályba.