Lassan minden hétre jut legalább egy olyan hír, ami arról számol be, hogy feltörték valamilyen nagyvállalat rendszerét, és érzékeny adatokat tulajdonítottak el.

A vállalatoknak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az adatok védelmére. Ez nem csak saját jól felfogott érdekük, de a világszerte egyre szigorúbbá váló előírások is erre kötelezik őket.

A negyedik ipari forradalom korát éljük, amikor az olyan feltörekvő digitális technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a big data, az IoT, az automatizálás és a robotika az ipari létesítményekben is átalakítják a munkavégzést.

Sajnos már elmúltak azok az idők, amikor elég volt hosszú és összetett jelszavakat használni ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk adatainkat és rendszereinket. A legfrissebb elemzések szerint csak idő kérdése, hogy a bonyolultabb jelszavakat is feltörjék.

Ma már nem újdonság, hogy a fogyasztók a fizikai és a virtuális boltokban is arra vágynak, hogy a lehető leggyorsabban és legkényelmesebben intézhessék vásárlásaikat, és azokat az üzleteket részesítik előnyben, ahol ezt megkaphatják.

Egyre jelentősebb a digitalizáció a vállalatoknál, ezzel együtt azonban a kiberbiztonsági támadásoknak is jobban ki vannak szolgáltatva.

Az IT-biztonsági szakemberek hosszú ideje úgy tekintenek a felhasználókra, mint az egyik legnagyobb veszélyre. A biztonság területén tapasztalatlan kollégák ugyanis könnyen bedőlhetnek a rosszindulatú kibertámadók egyre rafináltabb átveréseinek.

A vállalatok közel kétharmada használ konténereket, és a technológia népszerűsége folyamatosan nő. Ezzel együtt azonban a kiberbűnözők is egyre több figyelmet szentelnek a konténerizált alkalmazások sebezhetőségeinek kihasználásának.

Napjainkban a vállalatok számára az jelenti az egyik legnagyobb kihívást, hogy a fejlődés érdekében modernizálniuk kell rendszereiket, miközben folyamatosan fenn kell tartaniuk a napi működésüket is, nehogy lemaradjanak a piaci versenyben.

Sok ember már csak legyint, ha azt hallja, hogy feltörték egy cég rendszereit, annyira mindennapossá váltak az ilyen esetek.

Egy friss felmérés szerint a szervezetek 86 százaléka tervezi modernizálni az infrastruktúráját Európában, ehhez pedig a felhőnatív alkalmazásokat és a mikroszolgáltatásokat látják a megfelelő választásnak.

A kiberfenyegetések korát éljük, amikor minden szervezet folyamatosan veszélyben van. A közelmúltban például az amerikai T-Mobile-t, az NVIDIA-t és a Toyota egyik fontos beszállítóját is érte kibertámadás.

Az edge megoldások kiváló lehetőségeket kínálnak a szervezeteknek, hogy intelligens, digitális eszközökkel fejlesszék szolgáltatásaikat és kommunikációjukat a felhasználókkal. Az egészségügyben egy ilyen innováció akár életeket is menthet.

Hogyan lesznek évről évre jobbak a szoftverek? Milyen módszereket és vizsgálatokat használnak a szervezetek arra, hogy ellenőrizzék alkalmazásaik minőségét és kiküszöböljék a hibákat? Ezt vizsgálja minden évben a Micro Focus szponzorálásával készült kutatás.

Az ICD előrejelzése szerint jövőre a GDP 65 százalékát világszerte digitális működésű vállalatok termelik majd.

Már a járvány előtt is erősen függtünk az adatainktól, ám az elmúlt két évben óriási mértékben nőtt tovább az igény aziránt, hogy folyamatosan el tudjuk érni a fontos információkat bárhonnan, bármilyen eszközről.

Jelentős átalakulás indult el a munkavégzés terén az elmúlt években, ami idén tovább erősödik, alapvetően befolyásolva a vállalatok működését. Mivel a munkavégzés már nem helyhez kötött, a rendszereknek és a biztonsági megoldásoknak alkalmazkodniuk kell ehhez.

Nem tűnik túl távoli jövőnek az, hogy önvezető autók uralják az utakat, az autóvezetés pedig ugyanúgy a tehetősebb emberek sportja vagy hobbija legyen, mint ahogyan napjainkban a lovaglás.

Komoly előnyt jelent, ha az egyszerű és repetitív feladatokat átadhatjuk a gépeknek, legyen szó privát vagy üzleti feladatokról, hogy érdekesebb és hasznos dolgokkal foglalkozhassunk.