Pedig ma már elérhetőek olyan rendszerek, amelyek a kiberkockázatokat rendszerszinten képesek kezelni, ráadásul plusz munkaterhelést sem jelentenek az üzemeltetők számára.

Lássuk az ESET legfrissebb vírusriportját!

Egy új módszer lehetővé teszi, hogy kevesebb mint egy másodperc alatt automatikusan észlelhetők és semlegesíthetők legyenek az okostelefonokat, számítógépeket és intelligens eszközöket célzó kibertámadások.

Az ügynökség szerint a mezőgazdasági szövetkezeteket célzó zsarolóprogram-támadások növekedése megzavarhatja "az egész élelmiszerláncot".

Az oroszbarát Killnet hekkercsoport törte fel a kormány és egy sor állami intézmény honlapját.

A kibertámadások gyakran minimális nyomot (sem) hagynak maguk után. Ezért egy hagyományos vírusírtó biztonsági megoldásként való alkalmazása ma már nem elegendő, több kell ennél: a cégeknek olyan szoftverre van szükségük, amelyek a legújabb és legkifinomultabb fenyegetéseket is képesek észlelni, majd elhárítani.

Célja, hogy növelje azoknak a szakértőknek a képzettségét és képességeit, akik a nemzeti informatikai rendszerek és a kritikus infrastruktúrák védelmét látják el valós idejű támadások esetén.

Nő a kiberfenyegetettség, a támadások egyre kifinomultabbá és összetettebbé válnak, a rosszindulatú kódolók folyamatosan változtatják taktikáikat, technikáikat, eljárásaikat, és pontosan tudják, hova kell célozni: a szívre.

Akár a nagy lemorzsolódás, akár a megfelelő készségek hiánya miatt, a biztonsági és fejlesztői csapatoknak nehézséget okoz, hogy elegendő képzett munkatársat találjanak és tartsanak meg.

Ezek a támadások könnyen automatizálhatók.

Két támadássorozat a Triton és a Havex rosszindulatú szoftvereket használta az amerikai és külföldi energetikai szervezetek ipari vezérlőrendszereihez való behatolásra.

A 2017-ben megjelent Joker trójai program 2021-ben újra felbukkant, és Android-eszközökre célzott.

Oroszország viszont a kiberhadviselést inkább pszichológiai sokkolásra használja, mintsem maximális gazdasági károkozásra.

A legnagyobb aggodalmak közül a gyártás előtti biztonságba való elégtelen befektetés áll.

Oroszország, Ukrajna és számos nyugati szövetségese képes kibertámadásokat indítani más nemzetek ellen, és úgy tűnik, mindkét fél készen áll a digitális csetepatékra.

Az adatszivárgáshoz vezető zsarolóvírus-támadások száma a 2020-as 1474-ről 2021-re 2686-ra nőtt.

Az európai és amerikai hatóságok felszólították a pénzintézeteket a fokozott védelemre.

Phenjan állítólag kibertámadásokból szerezte meg a nukleáris programjához szükséges know-how-t és több mint 450 millió dollárt még a tavalyi év során.

Az Európai Bizottság egyéges törvényi szabályozást készít elő a kibertámadások elleni védekezés összehangolása érdekében.

A tendencia világos: az országok egyre gyakrabban fordulnak a kibertámadás eszközéhez politikai céljaik elérése érdekében.