A koronavírus miatt egyre többen állnak át távmunkára, mellyel megnő a kockázata, a hacker-támadásoknak és a zsarolóvírusok településének. De mik a jelei annak, hogy valaki rosszban sántikál?

Ha eddig nem fogtuk fel, milyen szörnyű következményekkel járhat egy ilyen kártevő, talán ez a hír végre képes érzékeltetni a tragédiát.

A történelem eddigi legnagyobb zsarolóvírus járványa, melyet a WannaCry zsarolóvírus okozott, 2017. május 12-én érte el a csúcspontját. Három évvel később ez a vírus - más zsarolóvírusokkal egyetemben - még mindig fenyegetést jelent az emberekre és a vállalatokra.

A hackerek a koronavírus miatti félelmeket használják ki rosszindulatú programok e-mailben való terjesztésére.

Egyre célzottabbak és fejlettebbek, ráadásul egyre nagyobb károkat okoznak a zsarolóvírus-támadások, amelyek immár igen komoly fenyegetést jelentenek a cégek számára.

A CovidLock jelszó beállításával lezárja a mobilt, és száz dollárt kér a feloldásért.

Az amerikai hatóságok szerint távhozzáférést biztosító vírusok terjesztését kezdték meg, hogy pénzt szerezzenek az ország fegyverkezési programjához.

Az új típusú támadás egy vezérlő sebezhetőségének kihasználásával töri fel a számítógépeket és kapcsolja ki a rajtuk futó biztonsági szoftvereket.

2019 folyamán az Emotet trójai egyre hírhedtebbé vált a rosszindulatú e-mailek terjesztése miatt, ráadásul az is felmerült, hogy a program segít az olyan zsarolóvírusok célba juttatásában, mint például a Ryuk. Az ESET szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat a veszélyes trójai programmal kapcsolatban.

A Sophos legújabb riportja az előszőr 2018 decemberében észlelt Snatch zsarolóvírus új támadó módszereit részletezi. Ezek közé tartozik az is, hogy támadás közben csökkentett módban indítja újra a PC-ket, amivel megkerüli a zsarolóvírus tevékenységet észlelő védelmi eszközöket és titkosítja a fájlokat. A Sophos szerint más digitális bűnözők is átvehetik ezt a megoldást zsarolóvírusok gyártásához.

A zsarolóvírusok évek óta töretlen népszerűségnek örvendenek - legalábbis a kiberbűnözők körében. Ez azt mutatja, hogy a vállalatoknak még mindig nem sikerült átfogó és hatékony védelmet kiépíteni a ransomware támadásokkal szemben.

A Sophos kiberbiztonsági vállalat közzétette a How Ransomware Attacks, azaz "Hogyan támadnak a zsarolóvírusok?" című, védekezőknek szánt kiadványát, melyben elmagyarázzák, hogyan támadnak a különböző zsarolóvírus variánsok, és milyen hatással vannak az áldozatokra.

Ha levelet kapunk látszólag a Microsofttól, hogy telepítsük a mellékletként küldött kritikus frissítést, töröljük a mailt.

Arról rengeteget olvashatunk, hogy a vállalatokra, különböző szervezetekre milyen virtuális veszélyek és kiberbűnözők leselkednek, de mi a helyzet az otthoni felhasználókkal? Vajon magánszemélyként is ki vagyunk-e téve a zsarolóvírusoknak, tartanunk kell-e a személyazonosság-lopástól vagy az adathalászattól?

A Kaspersky frissítette RakhniDecryptor elnevezésű eszközét, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók, akiknek fájljait a Yatron és a FortuneCrypt zsarolóvírus titkosította, váltságdíj kifizetése nélkül szerezhessék vissza az adataikat. A frissített eszköz a Nomoreransom.org webhelyen érhető el

A játékprogramok és különféle alkalmazások feltörésétől a script kiddyken keresztül a rafinált zsarolóprogramokig és az állami szinten vívott kiberháborúkig alig pár évtized alatt jutott el az emberiség.

Az ESET szakemberei egy új zsarolóvírus családot fedeztek fel, amely az áldozatok kontaktlistáján szereplő embereknek küld rosszindulatú linkeket SMS-ben. A zsarolóvírust eredetileg felnőtt tartalmakkal kapcsolatos fórumtémákban terjesztették a Reddit oldalain.

Egyre több hackercsoport szakosodik a vállalatok megzsarolására.

A Kaspersky szakemberei által azonosított Sodin nevű kártevő egy közelmúltban felfedezett nulladik-napi Windows-sérülékenység kiaknázásával szerez magas szintű jogosultságot a megfertőzött rendszerben, leleplezését pedig a központi feldolgozó egység (CPU) architektúráját kihasználva kerüli el.

Napjainkban a zsarolóvírusok gyakrabban fenyegetnek bennünket, mint az influenzavírus: egy friss kutatás szerint tavaly a nagyvállalatok több mint fele áldozatul esett valamilyen ransomware támadásnak.