"Automata védelem - erről írj!" - röviden valószínűleg így foglalható össze a témajavaslat, amelyet Keleti Arthur adott a kérésemre az idei IVSZ MENTA konferencia Gyurós Tibor-díj gálaestjének késői óráján. Ilyenkor a konferenciajáró ember fáradt, másnap csak a lényegre emlékszik, a részletekre kevéssé.

"Rendkívül jó üzleti évet zárt az SAP hazánkban" - kezdte sajtótájékoztatóját Ablonczy Balázs, az SAP Magyarország ügyvezető igazgatója ma délelőtt, a háromnapos SAP Forum konferencián, Siófokon.

"A vállalatokat elárasztják az adatok, ám ezek biztonságáról gondoskodni nem lehet, mert nincsenek hozzá jelenleg eszközök és folyamatok." Pazar. Így kell indítania egy megoldásszállító képviselőjének, amikor megszólalása előre láthatóan arra fut majd ki, hogy bezzeg ők éppen most készültek el egy minden biztonsági kockázatot megszüntető fantasztikus megoldással.

Az is bolond, aki informatikai szállító létére napjainkban nem nyújt - vagy legalább nem ígér - valamilyen jól hangzó IT-biztonsági szolgáltatást. A digitalizáció innovátorai ipari mennyiségben termelik az üzleti lehetőségeket azoknak, akik a biztonsági rések utólagos befoltozására szakosodtak, vagy azt ígérik, hogy ilyesmire képesek.

Igazi felhasználóellenség alkalmazás volt. Az embernek már az a kedvét szegte, ha rákattintott az ikonjára. Egy vezető technológiai cég közepesen felelős menedzsereként heti rendszerességgel kellett ellenőriznem vele a beosztottjaim ügyfelekkel elköltött ebédjeiről, kávézásairól szóló számlákat.

Mindent megtesz az MTVA azért, hogy a határon túl élő magyar közösségek nézhessék a magyar sportközvetítéseket - hangsúlyozta Vaszily Miklós, az MTVA vezérigazgatója ma Tusnádfürdőn, az Infotér sátor egyik kerekasztal-beszélgetésén.

Mielőtt rám került volna a sor, német kollégám lépett a migrációs tiszt pultja elé, hogy vizsgálatra átadja útlevelét és válaszoljon az ilyenkor megszokott kérdésekre. Nem figyeltem, miként folyik a konverzáció, csak akkor kaptam fel a fejem, amikor a német újságíró határozottan és hangosan ennyit mondott: "Yes!", mire két egyenruhás ott termett és elkísérte.

A munkatársak személyi adatait a megfelelő igazgatóságon az egyik alkalmazott asztala alatt, az alkalmazott lábánál duruzsoló szerveren tárolták. Az informatikusok egymás között lábszerverként emlegették a szóban forgó masinát, amitől egyébként pedig a hajuk az égnek állt. Viszont az igazgatóság mindenható vezetőjén nem tudtak áttörni.

Feltölteni készültem egy videót, amikor váratlanul azzal kellett szembesülnöm, hogy nem tudok belépni a saját csatornánk menedzselő felületére. Egy civilszervezet tartalomszolgáltatásából vettem ki részemet akkoriban, a videókon vezető politikusaink, neves szakemberek nyilatkoztak meg az információs társadalom építésének kérdéseiről. Nem értettem, mi történhetett.

Megkezdte tanácskozását az idei Információs Társadalom Parlamentje címet viselő konferencia az Országgyűlés felső házi termében, az Infotér Egyesület szerezésében.

Hazánk az utolsók hatosának bolyát vezeti abban a statisztikában, amely az uniós országokat rangsorolja aszerint, hogy a vállalkozások hány százaléka használ felhőalapú szolgáltatásokat. Az Eurostat készítette jelentések közül a legfrissebb a 2014-es állapotokat mutatja. Nem tölt el büszkeséggel.

Kilógott a sorból. Kilógott a szocialista felsőoktatási mintaintézmény professzorainak hosszú és szürkülő sorából. Nem véletlen, hogy Heller László azon nagyon kevesek közé tartozik, akikre büszkén emlékszem mint olyan egyetemi tanáraimra, akiknek előadásait volt szerencsém látogatni.

A Távközlési Világnap és az Információs Társadalom Világnapja alkalmából a Magyar Telekom szűk körű sajtóeseményen jelentette be ma, hogy IP alapú telefonálást tesz majd lehetővé felhasználói számára a 4G-s hálózatán.

Ha valamiről unalmasan beszélnek, az még nem szükségképpen érdektelen. Hogy ülve álomba ne szenderüljek és rá ne boruljak a rendezvényasztal csillogó terítékére, az előbbi mondatot mormoltam magamban tavaly szeptemberben.

Március 10-én volt éppen 140 éve, hogy a történelem első telefonbeszélgetése lezajlott. A skót születésű Alexander Graham Bell, az őstelefon feltalálója az első híváskor ekképpen szólt asszisztenséhez: "Watson úr, jöjjön ide - látni akarom." Majdnem 150 éve az embereknek nem kell feltétlenül hallótávolságon belül lenniük egymástól, hogy szót válthassanak.

Öt-hat éve, valahol Dél-Magyarországon, egy nagyváros szélén történt. Tanácsadóként jártam ott. A hatvanas években létesített ipari telep szociális épületének első emeleti ebédlőjében megbízóm egyik képviselőjével kanalaztuk a levest, amikor a cég informatikusaira terelődött a szó.

Hiába áldozza költségvetésének jelentékeny hányadát IT-biztonsági megoldásokra az informatikai vezető, valamit nem spórolhat meg. Azt, hogy maga és csapata alkalmassá váljon, majd az is maradjon a kibertámadások megelőzésére és - ha úgy alakul - a következmények elviselésére, a talpra állásra.

A lábadozó elindította a videót, hogy megtekintse, miként is mentették meg az ő drága életét a műtőben. Hátradőlt a foteljében, kezében egy pohár szép, mélyvörös bor, és figyelte az életéért küzdő csapat munkáját, amelynek köszönhetően most lábadozhat, teste pedig nem a porrá válás könyörtelen folyamatának elszenvedője néhány méterrel a föld alatt.

Lehetetlen feladat megjósolni egy pályaválasztás előtt álló ifjúnak, hogy végül mi is lesz belőle, melyik foglalatosságában ér el sikereket és lesz boldog. Az viszont bizonyos, hogy ha az infokommunikáció felé veszi az irányt, tárt karokkal és remek ajánlatokkal fogadják majd.

Nincs egy hónapja sem, hogy megvásároltam a következő külső vinyómat. Eddig sok következő volt az első után, de ki tudja, lesz-e még.