20 éves jogszabályt vált a digitális szolgáltatásokról szóló tervezet.

Többek között tiltják az árrögzítést, a technológiák korlátozását, valamint az adatok és algoritmusok olyan jellegű alkalmazását, amelyek piactorzító hatást eredményeznek.

A világjárvány okozta változások sok vállalatnak lehetőséget biztosítanak arra, hogy felmérje, mi különbözteti meg a többiektől - vagy akár saját jövőbeni létjogosultságát is megkérdőjelezze.

Az ügyet évek óta húzzák a hatóságok, de végül kemény döntés született, aminek nyomán a Samsung részvényeinek árfolyama máris látványos lejtmenetbe kezdett.

A VMware egyik csúcsvezetője a rivális Nutanixhez ment át, ám volt munkahelye most pert indított ellene, és a szerződéses kötelezettségeinek megszegésével vádolja. Ez amolyan elrettentő példának is jó lehet a karrier(le)építés szempontjából.

Úgy látszik, a távol-keletre is begyűrűzött a monopol-perek új hulláma. A kínai Amazonként emlegetett Alibaba elleni kereset alakulását érdekes lesz figyelni, hiszen Kínában sok minden máshogy történik, mint a világ többi részén.

Nem mindegy, hogy az általunk létrehozott internetes tartalom médiaszolgáltatásnak minősül-e, mert ettől függ, milyen kötelezettségek vonatkoznak ránk. Az összetett vagy elsőre nem egyértelmű törvényi előírások pontos értelmezéséhez és az azoknak való megfeleléshez célszerű ügyvédi segítséget kérni.

Törvénybe ütköző monopólium fenntartásával vádolja a gigavállalatot 40 amerikai államügyész. A Google egyre többek szerint nőtt túl nagyra: összefoglaljuk, mik a vádak és mi lehet az eljárás vége.

Riasztóan magas még mindig a kalózszoftverek aránya a digitális eszközökön, noha a felhasználók elvileg tisztában vannak a kockázatokkal. Az IT-vezetők erős szoftvergazdálkodással javíthatják a biztonságot, így komoly károktól kímélhetik meg a vállalatokat, távmunkára fogott világunkban azonban az alkalmazottak - és családtagjaik - további felvilágosítására is szükség lenne a támadási felület hathatós csökkentéséhez.

Felmondása után valamiért úgy döntött az egykori alkalmazott, hogy 456 virtuális gépet távolít el volt munkahelye rendszeréből, ezzel pedig dollármilliós károkat okozott.

A Google-t 100 millió, az Amazont 35 millió euróra büntette a francia adatvédelmi hatóság. A két óriáscég anélkül helyezett el követő sütiket a felhasználók gépén, hogy ehhez engedélyt kért volna.

Amit régóta rebesgetnek, az most valóban elindult: az Egyesült Államokban a legfelső szinteken indítottak antitröszt-pert a Facebook ellen. Akár osztódhat is a vállalat a végén. Elmondjuk, mit is jelent ez az egész, és mi változik a felhasználók szemszögéből, ha az eljárás sikerrel zárul.

A vádak szerint az etikus viselkedéstől nagyon messze állt a Google gyakorlata: a károsultak azt akarják elérni, hogy a vállalat visszavegye őket.

Az Európai Parlament is támogatja azt a javaslatot, amely szerint a fogyasztóknak egyszerűbbé kell tenni eszközeik megjavíttatását, a gyártóknak pedig törvénnyel kell elvenni a kedvét attól, hogy megrövidítsék termékeik élettartamát.

A Mozilla szerint a pernek olyan nem várt mellékhatásai lehetnek, amelyek a kisebb játékosokat sújthatják. A böngészőfejlesztő cég szoros üzleti kapcsolatban áll a Google-lal, így ő is a károsultak között lehet.

A Google webes keresőjébnek dominanciája az Egyesült Államok igazságügyi megítélése szerint már veszélyezteti a piaci versenyt. Hosszú ideje várat már magára valamilyen konkrét lépés, ma indulhat az eljárás.

Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a nemzeti biztonsági érdekek nem írják felül az európai polgárok általános adatvédelmi jogait. Szóval csak úgy senki nem kukkolhat utánunk.

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma szerint a cég a keresőmotorjával ellehetetleníti a versenytársakat hirdetések terén.

Ha majd mindenki visszatér a munkahelyekre, az sem olyan lesz, mint régen - és a változás az ajtóknál kezdődik.

A cég YouTube platformja ellen Nagy-Britanniában indítottak pert fiatalkorúak adatvédelmi jogainak megsértéséért. Ha a portál veszít, 2,2 milliárd eurót kell fizetnie.