Vannak visszásan működő cégek a világban, amelyek például hipp-hopp megszüntetik az ember állását, akár minden ok nélkül - vagy csak később derül ki, hogy valami hátsó szándék motiválta a vezetőket a döntésben, esetleg megkérdőjelezhető módon jutottak el idáig. Közvetlen közelemben is van ilyen (khm), de most egy jóval nagyobb vállalatról lesz szó, amely ráadásul a vádak szerint olyan információkra építette egyesek leépítését, ami jogilag igencsak támadható.
Az Egyesült Államok nemzeti munkaügyi tanácsa (NLRB) szerint a Google törvénytelenül kémkedett saját alkalmazottai után annak kiderítésére, hogy "szervezkednek-e" valamilyen szakszervezeti jellegű területen, és amennyiben úgy látták a kutakodó vezetők, hogy ilyesmiről van szó valaki esetében, azt gyors ütemben ki is rúgták. Ha bebizonyosodik a fentiekről, hogy valós panaszok, a Google ezzel egy rakás munkajogi szabályt sért meg, amiért büntethető, de a beadvány azt is tartalmazza, hogy két alkalmazottat, Laurence Berlandot és Kathryn Spiers-t helyezzék is vissza korábbi állásukba.
A jelenlegi beadvány még tavaly decemberi ügyön alapul, amikor az Amerikai Kommunikációs Dolgozók Szövetsége nevű szervezet állami szintű keresetet nyújtott be a Google anyacégével, az Alphabettel szemben. Ebből kiderül, hogy a két megnevezett egykori alkalmazottnak nem igazán tetszett az, hogy a vállalathoz külsős konzultánsok érkeztek, akiknek az volt a feladata, hogy ellehetetlenítsék a dolgozók szakszervezeti tevékenységét és ezzel kapcsolatos érdeklődését.
Spiers készített egy olyan pop-up ablakot, amely minden belső dolgozó gépén felbukkant, ha azok a konzultáns cég weboldalára látogattak, az ablakban azzal a szöveggel, miszerint a Google alkalmazottaknak igenis joguk van védett gyülekezési tevékenységhez. A munkáltató ezek után őt azzal az indokkal menesztette, hogy megsértette a Google belső biztonsági irányelveit, míg Berland kirúgásának okaként azt jelölték meg, hogy más alkalmazottak naptárában nézelődött. Az NLRB szerint mindkét volt munkatárs tevékenysége érthető és jogszerű volt, ráadásul a nyilvános naptárbejegyzések megtekintése sem ütközik semmilyen szabályozásba.
A Google nem először fut bele munkáltatói visszaélésekkel kapcsolatos botrányokba. 2017-ben komoly jogi procedúra indult a cég ellen, amiért láthatóan könnyebben jutottak előre a vállalaton belül a férfiak a nőknél, és a nemi megkülönböztetés a fizetések szintjén is látszott. A következő évben szintén alkalmazottak szabotálták azt, hogy a Google egy amerikai hadsereg számára készülő drónos, megfigyelési platform fejlesztésében vegyen részt. És persze az sem vet jó fényt a magát nyitottnak és megértőnek jellemző cégre, hogy Kínának cenzúrázható változatot készített saját keresőjéből.
