Éppen egy hét híján 23 éve szeptember 9-e és 11-e között rendezte meg az első eseményét, az IVSZ Menedzsertalálkozó '94-et az IVSZ, amely akkor kifejtve az Informatikai Vállalkozások Szövetsége nevet viselte, s amely 1994 júniusában alapult meg egy ifjú üzletember, Gyurós Tibor vezetésével és elnökletével - e sorok írójának személyes támogatásával.
Tibor már 11 éve nincs közöttünk (a vele a gép fedélzetén utazó öt szerencsétlenül járt sorstársával együtt). Sokszor teszem fel a kérdést, hogy ha akkor a Cessna-210-es nem zuhant volna le, vajon milyen lenne ma az IVSZ.
Az első IVSZ Menedzsertalálkozó, amely csak néhány év múlva vette fel a MENTA nevet, nem sokban különbözött a mostaniaktól. Amikor mesélt nekem ötletéről Tibi, azt mondta, hogy kell évente egy nagy találkozó, amelyen összejönnek az ipar (akkoriban az informatikai ipar) vezetői szintű emberei, építik üzleti kapcsolataikat és meghallgatják, mit mondanak az informatika jövőjéről a kormányzat illetékes emberei, a befektetők, külföldi szakértők, s amelyen kerekasztal-beszélgetések keretében fejthetik ki a nézeteiket az ipar aktuális kérdéseiről az ipar űzői.
Tibi nem egészen olyan helyszínre gondolt, mint amilyen a „retró hangulatú” hotel volt. Viszont belelátta a jövőt, és ezért, amennyire tőle tellett, visszafogta magát, amikor pedig láthatóan legszívesebben ordított volna.
A víziója éltette és fegyelmezte.
Voltak Gyurós után fura és voltak tehetséges elnökei az IVSZ-nek. Ügyvivős, bürokrata jellegű vezető, vitathatatlanul kivételes képességű, ezerrel nyomuló titán, felejteni való szürkeség - a szövetség első emberei által képviselt színvonal nem volt mondható egyenletesnek. S mindenek ellenére a szervezet befolyása folyamatosan erősödött, mert az informatika, tágabb értelemben véve - az IVSZ mostani, kibővült működési területét tekintve - az infokommunikáció és elektronika gazdasági és társadalmi jelentősége, beágyazottsága is visszafordíthatatlanul növekedett.
Nem csoda, hogy a politika kezdte egyre komolyabban venni e civil szervezetet. S amint ismeretes, ha a politika valamit komolyan vesz, értelemszerűen hatni akar rá, azt közvetlen befolyása alá akarja vonni. Általában megvannak mindehhez az eszközei. Az infokommunikációs ipar esetében különösképpen: az állami fejlesztésekre költött (uniós és hazai) források jelentősége és részesedése - az elhúzódó gazdasági válság miatt - a megrendelésekből egészségtelen mértékűvé növekedett.
Az infokommunikációs ipar érdekvédelmi szervezete számára elkeskenyedett az az ösvény, amely a teljes önfeladás mocsara és a teljes konfrontáció csatamezeje között vezet - függetlenül attól, hogy az éppen aktuális végrehajtó politikai hatalom jobbról, avagy balról való.
Számos tanulsággal szolgált májusban az IVSZ legutóbbi elnökválasztása, amelyen újabb három év bizalmat kapott Laufer Tamás. Ám az utórengésekből és a szakpolitika felső szintjén azóta történt személyi változásokból arra kell következtetnem, hogy az első ember újraválasztásával egyelőre nem jött, talán nem is jöhet el az önfeledt megnyugvás, a békés építkezés ideje. Izgalmasnak ígérkezik tehát az idei MENTA, amelyet szeptember 12-e és 13-a között Győrben rendeznek meg.
A találkozó tervezett programja mutatja, hogy az IVSZ szerint mi a fontos az ipar szemszögéből nézve: IT-oktatás (az ipar szakmai utánpótlásának feljavítása, erősítése), IT-szolgáltatások és szoftvertermékek exportja (mint az egyik lehetséges kitörési pont a válságból), az uniós költségvetés új szakaszának tervezett fejlesztései, az érdekérvényesítés a közbeszerzésekben, és az állam szerepe, tennivalói a versenyképesség fokozásában és a szabályozási környezet formálásában.
Itt az ideje és itt az alkalom, hogy elinduljon a szövetség azon a bizonyos keskeny ösvényen.