Philadelphiában élt családjával, amikor nyolcévesen újságkihordásból származó jövedelme lehetett az első keresménye az 1937-es születésű Pat McGovernnek, aki később az IDG világcég, cégcsoport alapítójaként és fő tulajdonosaként vált ismertté sárgolyónkon. Megadatott nekem, hogy több ízben is személyesen találkozzam Pattel az alatt a tíz év alatt, amikor először szolgáltam (1987-től 1997-ig) az IDG Magyarország jogelődjében, később pedig a teljes jogú IDG leányvállalatban. Megemlékezésemben tehát nem kell csupán a weben elérhető forrásokra szorítkoznom.
Hosszú élettörténetéből azt a napot emelem ki, amely az IDG (International Data Group) kivirágzásának első pillanataként említhető. Egészen pontosan 1967. június 21-én, több mint 51 éve jelent meg - akkor értelemszerűen - a papírra nyomtatott amerikai Computerworld első száma, amely egyébként egy próbaszám után került az olvasók kezébe.
Pat az MIT-n végzett, utána informatikai újságíróként dolgozott egyebek között mentora, Edmund Berkeley kiadványainál. (Berkeley a Computer and Automation alapítójaként, szerkesztőjeként és egy korszakos jelentőségű könyv, az 1949-ben kiadott Giant Brains, or Machines That Think szerzőjeként vált ismertté.)
Néhány elvetélt üzleti/kiadói próbálkozás után Pat hírlevelet indított, majd az áttörést az 1967-ben elindított Computerworld hozta el, amely után szinte azonnal piacra dobta a PC Worldöt is. Az történt ugyanis, hogy minden igyekezete ellenére nem sikerült megszereznie a kontrollt mentora Computer and Automation kiadványa felett. Be kellett látnia, hogy a legjobb, ha a saját világának, "world"-jeinek kibocsátására koncentrál. Így születtek meg a Computerworld horizontális és vertikális testvérei, az InfoWorld, a NetworkWorld, a MacWorld stb. Beindította a könyvkiadást, a piackutatást (lásd IDC) és a szakmai rendezvények szervezését.
Pat McGovern, az IDG alapítója és elnöke
És amit kollégáival megteremtett, átültette oda, ahol fogadókészség mutatkozott: célba vette a világot. Az ördöggel is cimborált, ha az IDG zászlaját csak így tűzhette ki egy célország térképére. Egyike volt az első amerikai üzletembereknek, akik amerikai-kínai vegyesvállalatot alapítottak akkoriban, amikor Kína még riasztóan vörösnek számított - 1980-ban.
Az IDG számára a Computerworld maradt a zászlóshajó a kiadványok között, ez a tisztán pozícionált b2b márka. Különös gondot fordított arra, hogy a világ IDG-seit, bárhol is működtek, kellő kiadói, újságszerkesztői, újságírói, értékesítési stb. tudással vértezze fel a rendszeres belső képzéseken. És akinek a tréningeken volt füle a hallásra, olyan tudás birtokába kerülhetett, amelyet nem csupán a kiadói szakmában kamatoztathatott.
Szinte mindig úton volt. Egyszerre volt az első ember, a cég arca és a cég nagykövete. Nem volt tipikus amerikai, pontosabban nem olyan amerikai, mint amilyenekkel az ember többnyire összefut. Tisztelte a helyi piacot ismerő helyi szakembereket: nem megmondta nekik, hogy mit tegyenek, hanem igyekezett megérteni a helyi sajátosságokat, és rájuk bízta magát.
Végig elkerülte a tőzsdét. Cégét, cégcsoportját magáncégnek tartotta meg, így kerülte el a tőzsdei jelenléttel járó negyedévenkénti őrületet, a növekedési kényszert, és inkább választotta a saját elképzelései szerinti fejlődés felelősségét és tempóját. A Forbes azon listáján, amelyben a 400 leggazdagabb amerikait tették közzé egy évvel halála előtt (2013), Pat vagyonát, tehát az IDG-IDC csoport értékét 5,1 milliárd dollárra becsülték.
Tévedett is, nem egyszer. Bizalommal volt olyanok iránt is, akik erre nem bizonyultak méltónak, kedvelt olyanokat is, akik csak kihasználták.