Folyik a felhőmodell térhódítása. A járványhelyzet megmutatta milyen fontos a vállalatok számára a flexibilitás és a gyors alkalmazkodás képessége. Praktikum, rugalmasság, skálázhatóság: ezek jellemzik leginkább a felhőt. Az első és legfontosabb feladat a felhőstratégia kialakítása, amely kijelöli, hogy milyen felhőmodellt, milyen mértékben, milyen időtávon kíván az adott nagyvállalat alkalmazni. A döntést erősen befolyásolják az üzleti elvárások, a költségstruktúrák, illetve az adott vállalat különböző (például technológiai, pénzügyi) érettségi szintje.
A választáskor három felhőmodellt kell számításba venni: a privát, a publikus és a kettő között elhelyezkedő, arany középútnak tekinthető hibrid felhőt. Ez utóbbit jellemzően azok választják, akik már nem a konzervatív, fizikailag a közelükben lévő IT megközelítést részesítik előnyben, de még nem is az ultramodern, elhelyezkedéstől független, teljesen felhős megoldásban gondolkoznak. A hibrid felhő lényege, hogy képes ötvözni mindkét modell előnyeit: hozzáférhetővé teszi a legmodernebb publikus felhőszolgáltatásokat, miközben a modell számos funkciója a közeli, földi lokációban marad, és azt a főváros határain belül, helyi szakemberek menedzselik.
A hibrid modell egyik legfőbb előnye a rugalmasság: átjárhatóságot nyújt a különböző modellek között, konzisztensen jeleníti meg azokat, valamint rugalmasan skálázható. A másik fontos előnye, hogy ott, ahol elvárás, biztosítja a törvényi és szabályozási előírásoknak való megfelelést. Mire kell itt gondolni? Magyarországon (is) vannak olyan, erősen szabályozott szektorok - kormányzati intézmények, pénzintézetek, állami nagyvállalatok -, ahol az aktuális jogszabályok írják elő, hogy például hol, milyen földrajzi területen kell az adattartalmakat tárolni. A hibrid felhő nyújthat jó megoldást azoknak a vállalatoknak is, amelyek alkalmazásainál, üzleti megoldásainál elvárás a kis késleltetési idő és a nagy sávszélesség - mondja Kozsda Imre Károly, a T-Systems Magyarország főmérnöke. Az ilyen típusú igények esetén jellemzően nem fogadható el a publikus felhő irányába történő adatforgalmazás némileg nagyobb késleltetési ideje.
A T-Systems Magyarország Zrt. Asztalos Sándor utcai létesítménye Budapest legnagyobb méretű adatközpontja. Kiválóan alkalmas rá, hogy a hibrid felhő helyi, földi lábát itt alakítsák ki, miközben a felhő másik lába valahol a publikus felhőben van.
Ha hibrid alkalmazásfejlesztésről beszélünk, az üzleti igények agilitása megköveteli, hogy a piacra lépést segítő, versenyelőnyt biztosító vagy teljesen új ügyfélszegmenst megszólítani képes üzleti alkalmazások is jó minőségben, gyorsan és agilisan álljanak elő. Ennek alapfeltétele, hogy az infrastruktúra oldal is megfelelő módszertanokkal és fejlesztői eszközökkel szolgálja ki ezeket a fejlesztéseket. Itt jön képbe a hibrid alkalmazásfejlesztési platform, amelynek előnyeit az ügyfelek az alkalmazásfejlesztési ciklusok során remekül kihasználhatják. Vajon hogyan?
Az alkalmazások fejlesztésekor előfordul, hogy bizonyos infrastruktúra-elemek csak átmenetileg szükségesek. Ezeket az elemeket a fejlesztés vagy tesztelés idejére érdemes a publikus felhőből igénybe venni, majd az adott fázisok lezajlása után leállítani. Így ezen ciklusok végeztével nem terheli felesleges költségtényező a projektet. Ekkor lép be a folyamatba a hibrid modell földi lába: amikor az üzleti alkalmazás már elkezd üzemszerűen működni, az éles üzleti vagy személyes adatok, ügyfél-adatbázisok - a szabályozási elvárások vagy üzleti döntések értelmében - már nem kerülnek fel a publikus, jellemzően Magyarországon kívül található felhőbe, hanem Budapesten, az Asztalos Sándor utcai adatközpontban maradnak.
A hibrid alkalmazásfejlesztési platform rugalmassága és átjárhatósága biztosítja, hogy a ciklus egyes fázisaiban mindig azzal a modellel dolgozzanak a fejlesztők, amelyik a legoptimálisabb és leghatékonyabb megoldást nyújtja számukra. A felhőmodelleket egy adott célterületen belül, az ügyféligényeknek megfelelően lehet váltogatni.
Milyen vállalati körben javasolt a hibrid alkalmazásfejlesztési platform használata? Mindenfajta tevékenységű és méretű vállalat esetében megfontolandó, lényege ugyanis, hogy az alkalmazásfejlesztés költséghatékonyan történjen, emellett jó minőségű, hibamentes és biztonságos kód szülessen, illetve a végtermék gyorsan, a szabványoknak megfelelően álljon elő.
A T-Systems platformja megfelel a korszerű alkalmazásfejlesztési elveknek, a kód mozgatása (amennyiben az ügyfélnél szükséges) a lehetőségek szerint automatizált, a tesztelés, a kód minőségének az ellenőrzése, a sérülékenységvizsgálat mind a legújabb módszertanoknak megfelelően történik. Ezzel garantálható, hogy a vállalat akár a hirtelen felmerülő üzleti igényekre is gyorsan, jó minőségű üzleti alkalmazással válaszoljon.
A T-Systems hibrid alkalmazásfejlesztési platformját két fázisban viszi piacra, és teszi elérhetővé az üzleti ügyfelek számára. Az első fázisban, idén áprilistól hibrid felhőszolgáltatással jelenik meg, Infrastructure as a Service (IaaS) alapon, majd az év közepétől az alkalmazásfejlesztési platformot Platform as a Service (PaaS) alapon is kínálja.
