Mint arról korábban már beszámoltunk, Dánia állami postaszolgáltatója, a PostNord bejelentette, hogy 2025 végén teljesen megszünteti a levélkézbesítést. A világ egyik legdigitalizáltabb országában a több mint négyszáz éves múltra visszatekintő szolgáltatás leállítása nem csupán gazdasági lépés, egyszerűen arról van szó, hogy a digitális kommunikáció térnyerése folyamatosan háttérbe szorította a hagyományos postai szolgáltatásokat.
A december 30-án végleg lezáródó papíralapú levelek kézbesítése még 1624-ben kezdődött, mára azonban a vállalat folyamatosan veszteséget termelt. Csak az elmúlt évben mintegy 428 millió dán korona volt ez az összeg, miközben a feldolgozott levelek mennyisége több mint 90 százalékkal esett vissza az ezredforduló óta. A hagyományos levél a digitális kommunikáció, az elektronikus ügyintézés és az online szolgáltatások térnyerésével gyakorlatilag elveszítette központi szerepét.
A PostNord vezetése hangsúlyozta, hogy a döntés összhangban van az ország technológiai fejlettségével. Dánia évek óta élen jár az e-közigazgatásban, az elektronikus postafiókok és a digitális azonosítás széles körű használatában, így a lakosság túlnyomó többsége már nem vesz igénybe hagyományos levélküldést. A posta stratégiai fókusza ezért az e-kereskedelmi csomaglogisztikára helyeződik át, amelyet a dán online vásárlók mintegy 80 százaléka rendszeresen igénybe vesz.
A levélküldés azonban nem tűnik el teljesen az országból. A dán jogszabályok garantálják az állampolgárok jogát a fizikai levelek feladására és fogadására, így a szolgáltatást januártól a magántulajdonban lévő Dao veszi át. A vállalat már jelenleg is évi több tízmillió küldeményt kezel, és állami támogatás mellett vállalja a belföldi és nemzetközi levélforgalom fenntartását. A cég vezetése szerint a papíralapú levelezés iránt újfajta érdeklődés mutatkozik, különösen a fiatalabb generációk körében, akik a digitális zaj ellensúlyaként fedezik fel újra a kézzel írott kommunikáció személyességét.
A PostNord kivonulása ugyanakkor komoly társadalmi és szimbolikus következményekkel jár. A döntés mintegy 1500 munkahely megszűnését jelenti, és eltűnnek az ország utcáiról az ikonikus vörös postaládák is. A vállalat egy részét már elárverezte jótékony célokra, míg más darabok jövőbeli, közösségi funkciókat kaphatnak, hasonlóan ahhoz, ahogyan más országokban a régi telefonfülkéket újították meg.
A dán példa nem egyedi Európában. A hagyományos postai szolgáltatások világszerte alkalmazkodási kényszerben vannak, mivel a digitális hírközlés térnyerése alapjaiban változtatta meg az információáramlást. Németországban és Lengyelországban is jelentős leépítések és szolgáltatáscsökkentések zajlanak, miközben a posták egyre inkább logisztikai és csomagszállító szerepkörbe tolódnak el.
