Számos technológiai fejlesztés lát napvilágot az infokommunikációs iparágban; a sok lehetőség közül nehéz mindig megtalálni az igazit. Egy nagyvállalat számára néha nehéz megérteni, hogy egyes innovációk miért lehetnek fontosak, éppen ezért szükség van olyan önálló, nem irányított műhelyekre, ahol nem korlátozzák be a fejlesztések lehetőségeit - mondta Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója a Kitchen Budapest (KIBU) K+F műhely szerdai megnyitóját megelőző tájékoztatón.
A különböző irányokból érkező fiatalokat összegyűjtő műhelyt a 100 százalékos Magyar Telekom-tulajdonban lévő KIBU Innováció Kft. működteti; a ferencvárosi helyszínen működő központ fenntartására, illetve a kutatók díjazására a Magyar Telekom évente százmillió forintos nagyságrendű összeget tervez elkölteni. A fejlesztések jogai a kutatóké maradnak, de a legjobban sikerült találmányokat a Magyar Telekom "piaci áron" megvásárolja a fejlesztőktől.
Érintőképernyő és beszélő konyha
György Péter esztéta, a Magyar Telekom tanácsadója azt emelte ki, hogy eddig borzasztóan kevés olyan intézmény működött Magyarországon, ahol szabadon folyhatott a kortárs kultúrát átalakító innovációs tevékenység, pedig manapság valamennyi iparágban kreativitásra van szükség a túléléshez. Somlai-Fischer Szabolcs, a Kitchen Budapest programigazgatója elmondta: első körben pályázat alapján 20 ember került a csapatba, akik közül körülbelül a fele mérnök, a fele pedig művész, társadalomtudós, építész és egyéb végzettségű.
A tájékoztatón bemutatták a KIBU csapatának első, a megnyitóra készült projektjeit, így például a CityScout mobil alkalmazást, amely azonnal elérhető információt nyújt a közelben található jó helyekről, vagy egy többfelhasználós érintőképernyőt. A fejlesztések között szerepelt a "Beszélő konyha" című installáció is, amelyben a kávéfőzők ritmusra járnak, a zöldségek pedig sóhajtanak, ha kihúzzuk őket a földből.
