A brüsszeli és liège-i repülőterek feletti drónincidensek után a három európai nagyhatalom speciális személyzettel és fejlett technológiával támogatja Belgiumot a kritikus infrastruktúrákat célzó, feltételezhetően orosz hátterű UAV-behatolások elleni védekezésben.
Belgium az elmúlt hetekben egymást követő, ismeretlen eredetű drónokhoz köthető fenyegetésekkel szembesült, amelyek a repülőterektől a kikötőkön át egészen katonai létesítményekig terjedtek. A brüsszeli és liège-i repülőterek ideiglenes lezárása, valamint az antwerpeni kikötő feletti azonosítatlan UAV-k jelenléte egy olyan hibrid hadviselési mintázatot körvonalaz, amelyre az Európai Unió egyre komolyabb biztonságpolitikai kihívásként tekint. A brit vezérkari főnök, Richard Knighton vasárnap a BBC-nek megerősítette: az Egyesült Királyság a francia és német korábbi döntéseket követve speciális drónellenes személyzetet és technológiai felszerelést küld Belgiumba, hogy támogatást nyújtson a növekvő fenyegetés kezelésében.
Theo Francken belga védelmi miniszter szerint a külföldi szakértők bevonása elengedhetetlen, mivel a drónbehatolások száma az elmúlt hónapokban kritikus szintre emelkedett. Köszönetet mondott "brit barátainknak", akik - akárcsak Berlin és Párizs - olyan légierő-szakértőket telepítenek az országba, akik képesek gyorsan reagálni a szokatlan vagy potenciálisan ellenséges UAV-mozgásokra. A belga Nemzeti Légi Biztonsági Központ 2026-ra válik majd teljesen működőképessé, így az ország addig külső segítségre szorul a korszerű drónészlelési rendszerek, zavaró eszközök és visszafejtő technológiák alkalmazában.
A hibrid fenyegetések európai kontextusában az Európai Bizottság a drónincidensek sorozatát már a "hibrid háború" részének minősítette, amelyet - álláspontjuk szerint - Oroszország folytat az EU-val szemben. Bár Moszkva tagadja az érintettséget, a belga titkosszolgálatok forrásai szerint aligha kétséges, honnan erednek a drónok. Francken szombaton úgy fogalmazott: "Oroszország egyértelműen lehetséges gyanúsított." A német védelmi miniszter, Boris Pistorius még határozottabban fogalmazott: szerinte a drónincidensek egyértelmű üzenetet hordoznak az EU felé, amely éppen azon vitázik, miként használja fel az Oroszországhoz köthető, befagyasztott pénzügyi eszközöket Ukrajna támogatására. Ezen eszközök nagy része épp a belgiumi Euroclear rendszerben található, és Berlin szerint az UAV-behatolások célja az elrettentés és a félelemkeltés lehet.
A korszerű drónok már nem csupán megfigyelésre alkalmasak, hanem kritikus infrastruktúrák zavarására, adatlopásra vagy akár kiber- és fizikai támadások összehangolására is képesek. A drónfenyegetések kezelése olyan terület, ahol a katonai és polgári technológiák összefonódnak, és ahol a külső geopolitikai nyomás technológiai innovációt is kikényszerít. A közeljövőben Belgium és partnerei minden bizonnyal tovább fognak dolgozni egy integrált, mesterséges intelligenciával támogatott drónvédelmi hálózat kiépítésén, amely nemcsak a jelenlegi fenyegetések, hanem az egyre fejlettebb autonóm rendszerek jövőbeni megjelenésével szemben is védelmet nyújthat.
