Az Európai Bizottság egy új, kisméretű hírszerzési koordinációs egység létrehozását tervezi, amely a megváltozott geopolitikai és technológiai környezetre reagálna. Bár a koncepció még csak formálódik, a lépés az EU biztonsági és információs struktúráinak új korszakát vetíti előre.

Az EU technológiai szuverenitását célzó első nagy chipipari program kudarcnak bizonyult: a gazdasági és geopolitikai feszültségek ráébresztették Brüsszelt, hogy a jelenlegi eszközrendszer kevés a mikroelektronikai ellátásbiztonság megteremtéséhez. A Bizottság 2026 elejére új javaslatot ígér, immár a realitások talaján.

Az Európai Unió kötelező erejű szabályozást készít elő, amely betiltaná a Huawei és a ZTE berendezéseinek használatát a tagállamok távközlési hálózataiban. A terv részeként Brüsszel pénzügyi szankciókat is kilátásba helyez azokkal az országokkal szemben, amelyek továbbra is kínai eszközöket alkalmaznak.

Szorosabb technológiai együttműködés a hibrid fenyegetések árnyékában.

Az Európai Bizottság kijelentette, hogy "nincs hatásköre intézkedni" egy korábbi technológiai lobbista ír adatvédelmi szabályozó hatósághoz való kinevezésével kapcsolatban.

Egy új elemzés szerint a techcégek minden eddiginél többet költenek az EU-ban való lobbitevékenységre, miközben egyre nagyobb az ellenállás a blokk digitális szabályaival szemben.

Az Európai Unió csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján a vezetők egységet hirdetnek a digitális szuverenitás ügyében - ám a szavak mögött mély törésvonal húzódik. Franciaország a függetlenségért harcol, Németország az együttműködést keresi, miközben az Egyesült Államok továbbra is dominál az európai technológiai infrastruktúrában.

Újabb ellátási krízis fenyegeti az európai autóipart, miután a holland székhelyű, de kínai tulajdonú Nexperia körül geopolitikai feszültség robbant ki. Az exportkorlátozások és állami beavatkozások láncreakciót indítottak el a kontinens gyárainál, miközben Brüsszel már egy újabb "Chips Act" előkészítésén dolgozik.

A közösségi média korlátozása a kiskorúak számára az Európai Unióban egyre sürgetőbb politikai kérdéssé válik. Bár a tagállamok többsége egyetért abban, hogy a gyerekek védelme elengedhetetlen, a megvalósítás módjáról mély törésvonalak húzódnak: egyesek teljes tiltást követelnek, mások a szülői beleegyezést hangsúlyozzák, és vita folyik arról is, ki döntsön - Brüsszel vagy a nemzeti kormányok.

Újabb diplomáciai feszültséget okozhat Brüsszel és Budapest között, hogy egy német európai parlamenti képviselő feljelentést tett Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellen. Daniel Freund, a Zöldek EP-képviselője szerint a magyar titkosszolgálat kísérelte meg feltörni e-mail fiókját egy izraeli gyártmányú kémprogrammal, közvetlenül az európai parlamenti választások előtt.

Brüsszel nyugalomra int Washington nyomásgyakorlása közepette.

Bár az EU lemaradása az amerikai és ázsiai riválisokhoz képest továbbra is jelentős, a Bizottság reményei szerint az új intézkedéscsomag képes lehet elindítani azt a fordulatot, amely nélkül Európa végleg a mesterséges intelligencia korszakának peremére szorulna.

Brüsszelben kért segítséget a kis ország.

Az Európai Bizottság egyre éberebben követi nyomon, miként építik be a nagy technológiai vállalatok a mesterséges intelligenciát szolgáltatásaikba, és mindez mennyiben felel meg az unió digitális versenyjogi szabályainak.

Ez az a fajta egyszerűsítés, amelyet a hétköznapi európaiak a legnagyobb örömmel támogatnak.

Brüsszel korábban versenyellenes gyakorlatokkal vádolta az amerikai vállalatot a hirdetési technológiai piacon. Trump szerint a kiszabott 3,5 milliárd dolláros bírság "tisztességtelen".

Brüsszel állítólag fontolgatja, hogy az orosz fejlesztésű platformot a "dezinformációs" törvények hatálya alá vonja-e.

Ezzel párhuzamosan a brüsszeli testület piaci vizsgálatokat indított a Microsoft és az Apple bejelentéseinek további értékelésére.

Megállapodás született az online tér átláthatóságát célzó szabályozásáról.

A cél, hogy az EU globális piaci részesedése a jelenlegi 9%-ról 2030-ra egészen 20%-ra nőjön.