A Fujitsu 2013 óta minden évben közzéteszi Technology and Service Vision című kiadványát, amelyben a technológia és a szolgáltatások fejlődésének további irányairól alkotott jövőképét osztja meg; a második kiadás ismertette például az emberközpontú innováció koncepcióját. A Technology and Service Vision 2017-es kiadása az üzlet és a társadalom digitális átalakulásában érintett szereplők együttműködésével, a közös újítás és alkotás lehetőségeivel foglalkozik - amiről David Gentle-t, a Fujitsu stratégiáért és jövőképért felelős igazgatóját, a kiadvány egyik szerkesztőjét kérdeztük.
Computerworld: Pontosan hogyan határozza meg a Fujitsu a közös digitális alkotást (angolul digital co-creation), és miért került idén a stratégia fókuszába?
David Gentle: Kiadványunkban azokat az alapgondolatokat fejtjük ki, azon értékekkel foglalkozunk, amelyekben hiszünk, amelyek hosszabb távon is formálják stratégiánkat, hatásukat ugyanakkor az évente megjelenő kiadásokban mindig friss megvilágításban mutathatjuk be. A technológia kulcsszerepet játszik a vállalatok digitális átalakulásában, az ügyfélélmény, a folyamatok, a működés és a fenntarthatóság javításában. Meggyőződésünk azonban, hogy ezt az újítást a szélesebb közösség, a társadalom összefüggésébe kell helyeznünk, mert megvalósításával a vállalatok egyúttal közös célok elérését is segíthetik.
Az emberközpontú innovációt ezért olyan digitális transzformációként határozzuk meg, amely a társadalom számára is jobb eredményekkel szolgál. Ebben a digitális megújulásban már minden fél - a technológiai szállítók, partnereik, a felhasználó szervezetek, az üzleti és a kormányzati szféra szereplői, nem utolsósorban a lakosság - érintett, és megannyi módon együttműködhet, sőt célszerű is együttműködnie a legjobb megoldások megtalálása érdekében, legyen szó a mobilitásról, a logisztikáról, a gyártóiparról, a mezőgazdaságról, az egészségügyről vagy bármely más területről.
David Gentle stratégiáért és jövőképért felelő igazgató, Fujitsu
Hálózatokat, ökoszisztémákat hoznak létre a közös innovációban érdekelt felek, amelyek egy új modellt, a digitális arénát képviselik. Míg az újítás hagyományos modelljében egy gyártó például kifejlesztetheti a legrövidebb idő alatt 100 kilométer/óra sebességre gyorsuló autót, addig a digitális arénában születő megoldás egy olyan autó lehet, amely városi környezetben a legrövidebb idő alatt talál szabad parkolóhelyet. Itt már közös innovációról beszélünk, amely nem a kihívások, hanem a lehetőségek felől közelít a megoldáshoz, és amelyhez egy kis startup-cég is ugyanolyan nagy értéket adhat hozzá, mint a platformot szállító technológiai óriás.
CW: Vizsgálják az emberi tényező szerepét is a digitális átalakulás folyamatában? Hogyan fejlődik majd például a mesterséges intelligenciához fűződő kapcsolatunk, és miként befolyásolhatja ez az innovációt?
DG: A digitális arénákban születő megoldások a felhasználó szervezetek és közösségek tapasztalatából és meglátásaiból, ismereteiből és adataiból táplálkoznak. Folyamatosan és egyre rohamosabb ütemben gyarapodik ez az információ- és adattömeg, amelyből a digitális átalakulás technológiai platformjait is működtető megoldásokkal, a mesterséges intelligencia különböző formáival nyerünk értéket.
Gyakran halljuk napjainkban, hogy a mesterséges intelligencia mely iparágakban, milyen munkakörökben fogja hamarosan átvenni az emberek szerepét, potenciálisan veszélyeztetve a megélhetésüket, sőt olyan véleményvezérek is hangot adnak aggályaiknak, akik egyenesen az emberiség jövőjét, fennmaradását féltik. A borúlátó jóslatok úgy tűnik, nagyobb figyelmet kapnak, mint a mesterséges intelligenciával feltáruló, páratlan lehetőségeket bemutató fejlesztések. Pedig a gépi tanulás és a mélytanulás technológiai alapjain ügyfeleinkkel már mi is számos képanalitikai megoldást fejlesztettünk, amelyek többek között az egészségügyben a mentális betegségek korai diagnosztizálását, a gyártóiparban pedig a minőségellenőrzés részeként végzett roncsolásmentes vizsgálatokat teszik minden eddiginél sokkal hatékonyabbá, folyamatosan egyre gyorsabbá és pontosabbá. Kifejlesztettük olyan mélytanuló algoritmusok csoportját is, amely a hálózati adatforgalmat bemutató képeken ismeri fel a rendellenességeket, így biztonsági megoldások részeként a kibertámadások még ismeretlen formáinak felbukkanására is azonnal figyelmeztet.
Nyilvánvaló, hogy a hasonló megoldások milyen széles körű társadalmi hatással és jelentőséggel bírnak. Ha az emberek az előremutató használati eseteket is szélesebb körben ismernék meg, akkor bizonyára jobban megértenék, hogy a mesterséges intelligencia is csupán technológia, eszköz. Elterjedése ugyan fordulópontot jelent a munkavégzés területén is, de nem veszélyezteti, hanem felhatalmazza őket, a gépies feladatok átvételével és gyorsabb, pontosabb elvégzésével lehetőséget ad számukra, hogy az újítás, az alkotás terén bontakoztassák ki emberi képességeiket.
CW: Megfelelően képzett munkaerőre is szükségük lesz a vállalatoknak ehhez az innovációhoz, a belépéshez a digitális arénákba. Félő, hogy a hiány, amely ezen a téren már ma is visszahúzó erőként érezteti hatását, csak tovább nő. Milyennek látja a Fujitsu a munkahely és az oktatás jövőjét az emberközpontú innováció kontextusában?
DG: Valójában nagyon kevés munkakör létezik, amelyben az emberek teljes mértékben automatizálható feladatokat végeznek, amelyeket egészében átvehetnek a robotok, a mesterséges intelligenciára épülő megoldások. Az összes többi munkakörben a technológia fejlődésével a feladatok ellátásához szükséges emberi képességek más összetételű készletére lesz szükség a jövőben. Más szóval az ismétlődő, rutinszerű, kevés hozzáadott értéket igénylő feladatok helyett előtérbe kerülnek az optimalizálás lehetőségeinek felismerésével, az újítással és kreativitással összefüggő, rugalmasságot igénylő teendők.
Minthogy a jövőben mást kell majd csinálniuk munkahelyükön az embereknek, mint amit ma tesznek, szükséges őket felkészíteni az elvárások változására, és ebben fontos szerephez jut a kormányzat, az oktatási rendszer. A munkaerőpiac sokkal dinamikusabbá válik, mint amilyennek eddig ismertük, ezért a továbbtanulás lehetőségeit, vagy állást keresve nem szabad csupán a meglévő szakmákra tekinteni, hanem számításba kell venni azt is, hogy öt-tíz év távlatában milyen szakemberekre lesz szükség. Hogy egy példát említsek, az adatkutatás nemrég jelent meg a palettán, de már látható, hogy hamarosan igen keresetté válhatnak a szakemberek, akik egy ehhez nagyon hasonló, mégis eltérő területre, a mélytanuló neurális hálózatok tanítására specializálódnak.
CW: Túl a digitális képességek és a felkészült munkaerő megszerzésén a vállalatoknak mire lehet még szükségük a digitális átalakulás megkezdéséhez?
DG: Egyrészt stratégiát kell alkotniuk, hogy meghatározzák az üzleti célokat, amelyeket a digitális transzformáció által szeretnének elérni. Mivel foglalkozna a vállalat tíz év távlatában, tekintetbe véve azt is, hogy versenytársai, amelyek az iparágon kívülről is érkezhetnek, milyen átalakuláson mehetnek át ezen az időtávon? A kérdés megválaszolása ugyanis meghatározza a fejlesztések irányát, jellegét. Másrészt a gyakorlati megvalósításban is szemléletváltásra lesz szükségük, amely elfogadja, hogy kudarcok sorozatával járó újításon keresztül vezet az út a sikerhez, majd ennek megfelelően építik fel és értékelik ki projektjeiket.
Döntően fontos persze, hogy az innováció szakaszában, gyors egymásutánban megvalósított fejlesztéseit a vállalat magabiztosan menedzselje, próbálkozásaival ne veszélyeztesse az ügyféladatok biztonságát, a kritikus üzleti rendszerek működését, és az elkészült megoldást csak alapos és sikeres tesztelést követően élesítse, méretezze fel. Üzleti tanácsadóival, hibrid környezeteket támogató infrastruktúrájával, digitális üzleti platformjával és mesterségesintelligencia-technológiájával a Fujitsu minden tekintetben felkészült, hogy ezen az úton végigkísérje a szervezeteket.
CW: Hogyan fejlődik majd a Fujitsu stratégiája, milyen terület vagy technológia kerülhet a Technology and Service Vision kiadványuk fókuszába a következő években?
DG: Az embereket felhatalmazó technológia fejlesztése nagyon hosszú távon fókuszban marad, és a közös digitális innovációban rejlő újabb lehetőségeket is a következő években fogjuk kibontani ügyfeleinkkel és partnereinkkel, ez a koncepció is sokáig időszerű lesz. A feljövő technológiák közül azonban a blockchain és a kvantum-számítástechnika minden bizonnyal hangsúlyosabb szerephez jut majd stratégiánkban. Kutatási-fejlesztési részlegünk behatóan foglalkozik mindkettővel, a továbbiakban egyre többet fogunk hallatni róluk.
