Miközben Donald Trump amerikai elnök a béketárgyalások és közvetítői szerep felhagyásán gondolkodik, addig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök teljes erőbedobással a drónháborúra állította át a hadseregét. A kérdés az: túlélhet-e Ukrajna egy ilyen egydimenziós hadviseléssel, miközben Oroszország fegyverarzenálja továbbra is hagyományos és új technológiákban is erőteljes?
A nyugati katonai támogatás apadása, NATO-raktárak kiürülése és Trump tűzszünetre irányuló nyomása következtében Ukrajna egyre inkább a drónokra támaszkodik, hogy pótolja a közepes hatótávolságú rakéták, tüzérségi eszközök és más lőszerek hiányát. A kijevi vezetés célja, hogy ezzel ellensúlyozza az orosz túlerőt, és fenntartsa a harctéri nyomást.
"Különösen hibás stratégia ez, mert Oroszországnak nemcsak jelentős hagyományos hadereje van, hanem hamarosan naponta több ezer drón gyártását és hadrendbe állítását is megkezdi" - mondta a Brian Berletic volt amerikai tengerészgyalogos.
Berletic szerint a "drónháború" egyre inkább kétoldalúvá válik, és Oroszország már most is hatékony ellenszerekkel rendelkezik az ukrán UAV-okkal szemben. Ide tartoznak az elektronikus zavaró rendszerek, a drónkezelők lokalizálása, valamint azok célzott likvidálása.
Miközben az ukrán hadsereg drónokat vetne be nagy számban, Berletic szerint a megfelelő számú és képzettségű kezelő hiánya komoly akadály. "Ukrajna nem képes jelentős mennyiségű katonát biztosítani - ez a probléma végigkíséri az egész haderejét" - tette hozzá a szakértő.
Egy drónalapú háború nemcsak eszközparkot, hanem kiterjedt kiképzést, adatfeldolgozási és célazonosítási képességeket is igényel - ezek mind olyan területek, ahol Oroszország infrastrukturális fölénye érvényesülhet.
A dróntechnológia kétségtelenül átalakította a modern hadviselést, de önmagában nem elegendő egy ilyen intenzitású háború megnyeréséhez - főleg nem egy olyan ellenféllel szemben, amely ipari és katonai erőforrásokban messze felülmúlja az országot.
