A világtörténelem első számítógépét 1901-ben találták Antiküthera partjaitól nem messze egy kétezer ével elsüllyedt római hajó roncsai között. Az ókori bronzeszközzel, amelyet Antiküthérai óra néven jegyez a tudománytörténet, a Naprendszer objektumainak pozícióját állapították meg az antik csillagászok, és a holdfogyatkozásokat is jelezni tudták a segítségével.
A sérült és hiányosan megmaradt eszközről több modern rekonstrukció készült: ezek elkészítéséhez röntgentomográfos felvételeket használtak, a maradványokat ugyanis nem hogy szétszedni, de még a múzeumból kivinni sem lehet. A röntgenfelvételek segítségével 2016-ban sikerült részlegesen értelmezni a mechanizmus feliratait, ám a csodálatos szerkezet továbbra is számos titkot őriz.
A University College London kutatói most azt állítják, hogy sikerült közelebb férkőzniük az Antiüthérai óra működésének megfejtéséhez. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a bolygókat nem mutatók képviselték az eredeti szerkezetben, hanem koncentrikusan elforgó gyűrűk, amelyeket színes féldrágakövet mutathatták a bolygók helyzetét.
Az új elmélet magyarázatot ad annak a 63 fogaskeréknek a funkciójára is, amely idáig nagy fejtörést okozott a kutatóknak. A University College London munkatársai most arra készülnek, hogy egy fizikai modell elkészítésével bizonyítják be elméletüket, amelyről itt olvashatunk bővebben.
