Egy évvel az új kormányzati adatközpont (KAK) építésének bejelentése után, 2018 áprilisában a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. sajtótájékoztatót hirdetett. A meghívó szerint a projekt előrehaladásáról és az új adatközpontról akarták tájékoztatni az újságírókat. A projektet vezető NISZ Zrt. később jelezte, hogy a sajtótájékoztató egészségügyi okok miatt elmarad. Lapzártánkig nem tartottak a témában tájékoztatót, és nem érkeztek meg a válaszok kérdéseinkre, noha minden bizonnyal sok minden történt az elmúlt egy évben.
Felhőalapú szolgáltatások is
A NISZ Zrt. honlapján 2017. április 27-én tették közzé a projekttel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Eszerint a NISZ Zrt. 16,350 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) "Adminisztratív terhek csökkentése" című konstrukció keretében. A projekt célja az állami tulajdonban lévő, speciális igényeket is kiszolgálni képes, biztonságos, jól szabályozott, szolgáltatásorientált, nagy teljesítményű kormányzati adatközpont létrehozása, amely megteremti az egységes, hatékonyan és zavartalanul üzemeltethető állami informatikai rendszerekhez szükséges alapinfrastruktúrát.
A felhőalapú szolgáltatásokat is nyújtani képes kormányzati adatközpont létrehozásáról egy 2014-es kormányhatározat rendelkezik, amelyet a NISZ Zrt. a "Közigazgatás informatikai infrastruktúrájának konszolidálása a költségek csökkentése érdekében" projektben valósít meg. A projekt során kiépülő felhő-infrastruktúra alkalmas lesz a különböző szolgáltatási platformok egységes kezelésére. Az infrastruktúraszintű szolgáltatások mellett adatbázis- és platformszolgáltatásokat, valamint önálló szoftverszintű szolgáltatásokat alakítanak ki, automatizált üzemeltetési folyamatokkal. Az adatközpontok a felhőbe nem integrálható rendszerek számára hoszting típusú elhelyezést is biztosítanak. A NISZ Zrt. által kialakított kormányzati felhő eddigi tapasztalatai megmutatták, hogy a felhőalapú működés a kormányzatban és a közigazgatásban is számos előnnyel jár. Miután a felhőben nyújtott infrastruktúraszintű szolgáltatások széles körben ismertté váltak, a kapacitás bővítése mellett további szolgáltatásokra mutatkozott igény.
Nem titkolt célja a Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló projektnek az üzemeltetési költségek csökkentése. Az új kormányzati adatközpont fogadja majd be a jelenleg még fejlesztés alatt álló kormányzati és közigazgatási rendszereket. Az adatközpontok kialakítására hazai költségvetési, NISZ-es és KÖFOP-os források egyaránt rendelkezésre állnak.
Két telephely
Budapesten és Gödön valósul meg a beruházás. A fővárosi adatközpont a Fehérvári út 70. szám alatti épületben kap helyet, ahol az 1600 négyzetméteres géptermi terület egy ugyanekkora kiszolgáló területtel egészül ki. (A gyárépületet az Ericsson Magyar Villamossági Rt. építtette, a létesítmény 1950-től 1991-ig a BHG telephelye volt.) A gödi létesítmény géptermi kapacitása 600 négyzetméter. A georedundáns rendszerek az üzemeltetés és az adattárolás biztonságát szolgálják. Eredetileg a budapesti létesítmény átadását 2017 végére, a gödiét 2018 első felére valószínűsítették. Arról sajnos nincs információnk, hogy a beruházások hol tartanak, illetve mikorra várható azok befejezése.
A Bitport.hu szerint a kormányzati adatközpont privátfelhő-megoldásként valósul meg, önkiszolgáló portállal, OpenStack és VMware szerverekkel, tárolókkal. A rendszer 3200 fizikai processzoron alapul, 76,8 terabájt memóriával és 2,4 petabájt (csaknem 2,5 millió gigabájt) tárolási kapacitással. Azok az intézmények férhetnek majd hozzá, amelyek kapcsolódnak a nemzeti távközlési gerinchálózathoz.
A projekt költségeinek túlnyomó részét az adatközpont infrastruktúrája (több mint 5,5 milliárd forint), a hardverek (közel 5 milliárd forint) és a szoftverek (3,7 milliárd forint) teszik ki. Az új adatközpont alkalmas a kormányhivatali rendszerek, a közigazgatási ügyekhez kapcsolódó alkalmazások és nyilvántartások, a szakhatósági nyilvántartások, valamint az elektronikus közigazgatási ügyintézés közvetlen kiszolgálására - olvasható az Sg.hu-n.
Migrációs ütemterv és költségviselés
Egy 2017 nyarán megjelent kormányhatározat - 2018. március 31-i határidővel - feladatul tűzte ki a kormányzati működés szempontjából kiemelt jelentőségű országos informatikai rendszerek működési környezetét biztosító géptermek helyszíni felmérését (elsősorban Budapesten, a megyeszékhelyeken, valamint a nagyobb városokban). Ezt követően - a kormányhatározat értelmében - migrációs ütemtervet kell készíteni a felmért géptermekben működtetett rendszerek kormányzati adatközpontba integrálására. Amennyiben a migráció valamilyen ok miatt nem hajtható végre, javaslatot kell tenni az érintett gépterem IT-biztonsági, technikai és fizikai védelmi rendszereinek szükséges mértékű fejlesztésére, megerősítésére (határidő: 2018. június 30.).
A kormány 2017 decemberében határozatot hozott a kormányzati adatközpont működésével kapcsolatos költségek viseléséről. Ennek értelmében a meglévő, saját infrastruktúrán működő rendszerek kormányzati adatközpontba telepítésével összefüggő migrációs költségek a rendszerek működtetéséért felelős szervezetet terhelik. A kormányzati adatközpont működésével kapcsolatos költségeket mind a betelepítendő, korábban önálló, saját infrastruktúrán működő, mind az újonnan, eleve a kormányzati adatközpontban létesülő rendszerek esetén az azok működtetéséért felelős szervezet igénybevétel-arányosan viseli.
Kötelező és önkéntes csatlakozás
A kormányzati adatközpont működését egy 2017 végén megjelent kormányrendelet szabályozza. Eszerint a létesítmény működtetője a NISZ Zrt. A kormányzati adatközpont felhő-, hoszting- és adatmegőrzési szolgáltatásokat nyújt a felhasználók részére. Az adatközponti szolgáltatásokat egyes esetekben kötelezően kell, máskor önkéntesen lehet igénybe venni. A KÖFOP projektek keretében fejlesztett szakrendszerek esetében például az adatgazda szervezet számára kötelező a kormányzati adatközpont igénybevétele.
Nemzeti távközlési gerinchálózat használatára jogosult szervezet - önként csatlakozó felhasználóként - az alábbi célokból veheti igénybe az adatközponti szolgáltatásokat:
* új infrastruktúra fejlesztése;
* meglévő infrastruktúra amortizációs cseréje vagy kapacitásbővítése;
* az elektronikus információbiztonságról szóló törvénynek való megfelelőség;
* meglévő kapacitáson felüli szabad kapacitás igénybevétele.
Számos, a nagyközönség számára nyitott kérdés van még a beruházással kapcsolatban, így például az, hogy hol tart a projekt az egyes helyszíneken, milyen "munkamegosztás" lesz a budapesti és a gödi létesítmény között, mikorra várható az adatközpont átadása, vagy hogy a beruházás végső összege megegyezik-e az előre tervezettel. Jó volna részleteket megtudni a kormányzati adatközpont néhány fontos jellemzőjéről (például az adatközponti infrastruktúrák kritikus pontjának számító áramellátásról és hűtésről).
Érdekes kérdés az is, hogy vajon mennyiben könnyíti meg az új kormányzati adatközpont az azt igénybe vevő szervezetek munkatársainak dolgát, illetve mit jelent majd a létesítmény üzembe helyezése az állampolgárok számára. Azt tudjuk, hogy a beruházás egyik fő célja a kormányzati és közigazgatási informatikai rendszerek üzemeltetési költségeinek csökkenése. De vajon milyen mértékű csökkenés várható? Kérdéseinkre továbbra is várjuk a NISZ Zrt. válaszait.
