Közösségi háló: tiltani vagy támogatni?

A most közzétett Cisco felmérésekben a közösségi oldalakkal kapcsolatban nyilatkoztak a megkérdezettek. A két kutatás világosan mutatja, hogy a cégek egyre gyakrabban használják ezen oldalakat, viszont kevesen ismerték még fel az ilyen webhelyeken leselkedő veszélyeket.

Az egyik felmérés arra keresett választ, hogy milyen mértékben használják a vállalatok külső kommunikációjuk során a közösségi (social networking) eszközöket, míg a másik a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató közepes és nagyvállalatok körében vizsgálta a közösségi hálók mintájára épülő céges együttműködés előnyeit illetve a sikeres csoportmunka kihívásait.

Bizonyos terülteken már kötelező
A közösségi hálók általánosan használt eszközzé váltak a marketing, a kommunikáció, a HR és az ügyfélszolgálat területén. E területek felelősei felismerték a „párbeszédes” kommunikáció előnyeit az „egyirányú” kommunikációval szemben.

A közösségi oldalak jó példát mutatnak a cégek belső kommunikációjának megszervezésére is. Az ilyen hálózatok mintájára a cégek olyan, üzleti szintű együttműködési technológiák bevezetését tervezik, amelyek ugyanolyan egyszerűen használhatók, gyorsak és széles körben elfogadottak, mint a legnépszerűbb közösségi hálók.

A megkérdezett informatikai döntéshozók és a végfelhasználók 96 százaléka tisztában van vele, hogy az együttműködési technológiák hozzájárulnak a jövőbeli üzleti sikerekhez. Különösen igaz ez a beszállítói láncok esetében, ahol nemcsak a szervezeten belüli, hanem a céges határokon átívelő kommunikáció és együttműködés is döntő jelentőségű.

Előny, vagy fenyegetés
Az informatikai döntéshozók az üzleti hatékonyság javítása érdekében fektetnének be az együttműködési technológiákba, míg egy részük tiltja a munkatársai közösségi oldali aktivitását.

A felmérés egyik meglepetés, hogy a megkérdezett szervezetek valamivel több mint fele (52 százalék) tiltja a közösségi hálózatok vagy hasonló  együttműködéses eszközök munkahelyi használatát.

Az alkalmazottak számos zavaró tényezőről beszámoltak a munkájuk során használt eszközökkel és alkalmazásokkal kapcsolatban. Ezek közé tartozik az együttműködési technológiák használatának korlátozása, az alkalmazások közötti integráció hiánya, az inkompatibilis formátumok (videó, adat, hang) és a rendelkezésükre álló együttműködési és csoportmunka-eszközök korlátozott száma. Ez összhangban van azzal a megállapítással, amely szerint a megkérdezett informatikai döntéshozók több mint fele jelezte, hogy a közösségi hálók használatát tiltó házirend van érvényben.

Csak minden ötödik válaszadó jelezte a közösségi hálózati technológiák vállalaton belüli használatára vonatkozó házirendek alkalmazását. A kutatásba bevont szervezeteknél a közösségi hálózatok szabályozása jellemzően több döntéshozót érint, mint a hagyományos vállalati területek, mert még nem határozták meg egyértelműen, kihez tartozik a külső közösségi média használatára irányuló stratégia.

A megkérdezettek közül minden tizedik válaszadó számolt be arról, hogy az informatikát közvetlenül bevonják a kifele irányuló közösségi hálózati tevékenységekbe. Bár az informatikai részleg jellemzően nem első számú döntéshozóként jelenik meg, a válaszadók felismerték, hogy a lehető legjobb eredmény elérése érdekében a közösségi média eszközeit a meglévő üzleti folyamatokhoz kell igazítani.

A felmérések azt mutatják, hogy meglehetősen nagy a káosz a támogatni, vagy tiltani kérdésben. A biztonsági hiányosságok miatt természetesen az aggályoskodó vezetőknek is igazat kell adni, annak ellenére, hogy a közösségi oldalak előnyei valóban mérhető haszonnal kecsegtetnek.