Több mint negyvenmillió zenei fájlt töltöttek le tavaly fájlcserélő oldalakról, és a letöltött dalok kilencvenöt százalékáért nem fizettek a felhasználók. Bár a legális letöltések száma közel negyedével nőtt az elmúlt év során, a befolyt összeg nem pótolja a bevételkiesést, amit a CD eladások visszaesése okoz. A zeneszámok és albumok értékesítéséből származó bevétel hét százalékkal csökkent tavaly világszerte.
A zenészek a hangrögzítés feltalálásáig csupán a koncertekből és zeneszerzésből juthattak bevételi forrásokhoz, utána viszont minden megváltozott. Az illegális letöltések lassan a korabeli állapotokba juttatják az ágazatot, ami ellen a piac képviselői minden lehetséges módon tenni próbálnak. Szakemberek szerint a kiadók számára új terjesztési csatornák bevezetése jelentheti a jövőt.
"A zeneiparnak újra fel kell találnia magát, és teljesen át kell alakítania az üzleti modelljeit. Drámai változásra van szükség a zene forgalmazásának módjában és ehhez a kormányok segítségére is szükségünk van. A szellemi tulajdon védelme nem lehet vitatéma."- állítja John Kennedy a 72 ország 1700 kiadóját tömörítő szervezet az IFPI elnöke. A kiadók korábbi kísérletei, az illegális letöltések jogi szabályzására és az emberek elijesztésére a fájlcserélő oldalak használatától perek segítségével kudarcot vallottak.
Az alternatív terjesztési csatornák közül azonban több is sikeresnek bizonyult. A mobiltelefon gyártók által üzemeltetett zenemegosztók, mint amilyen a SonyEricsson-tól a PlayNow Plus vagy a Nokia hasonló szolgáltatása rövid idő alatt népszerűvé váltak. Sok reményt fűznek a zeneipari szakemberek a licenszek eladásához, olyan zenéket közvetítő reklámbevételekből élő vállalkozásoknak is, mint amilyen a Youtube vagy a Myspace Music és bizakodásra ad okot az ágazat szereplői számára a zenei számítógépes játékok népszerűsége is. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a fájlmegosztók vezető pozícióját a zenék terjesztésében egyik üzleti vállalkozás sem veszélyezteti.
