A Napból 1,6 millió km/órás sebességgel áramlanak ki a töltött részecskék. Ezt hívják napszélnek, és a kutatók már régóta törik a fejüket azon, hogy használhatnák fel űrobjektumok meghajtására. Az eddigi elképzelések hatalmas, tükröző felületekről szóltak, a space.com most azonban egy izgalmas új fejlesztésről számolt be.
A NASA által támogatott Heliopause Electrostatic Rapid Transit System (HERTS) technológia több kilométer hosszú, hajszálvékony (25 mikron átmérőjű), pozitív töltésű kábeleken alapul: ezekből erősítenek 10-20 darabot a szondára, és forgással a napszél irányára merőleges állásba hozzák. A napszélben áramló protonok beleütköznek a pókhálószerű "e-vitorlába", és az ütközési erő gyorsítja fel a szondát több hónap alatt 100-150 km/s sebességre, amivel évente a Nap-Föld távolság 20-30 szorosát tudja megtenni!
A HERTS kétszer akkora sebességet ígér, mint a korábbi napvitorla, viszont a vezetékek pozitív töltésének fenntartásához speciális elektronágyúra van szükség. A kutatók több megoldáson gondolkodnak, kipróbálásukra 2016-ban kerül sor, és ha az e-vitorla koncepciója beválik, a szonda egy évtizeden belül elindulhat vele a Naprendszer meghódítására.
